Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
F 125. COLLECTIO HISTORICO-DIPLOMATICA (1605-) kb. 1660-1793 (-1848) 8 kötet 1—8. 8 kötet E gyűjteményt Mike Sándor hozta létre az Archívum Vetus rendezése során. A gyűjtés anyagául elsősorban az 1771 előtti Gubernium iratanyagának rendezetlenül Szebenben hagyott ügyiratai szolgáltak. Módját ejtette Mike annak is, hogy a munkát kiterjessze a két Apafi Mihály fejedelmi levéltárára is. Az 1771 utáni Gubernium iratanyagából már csak másolatok, mellékletek kerülhettek a gyűjteménybe. Kevés egyéb provenienciájú irat is található az anyagban. A gyűjtésnél elsősorban az erdélyi intézmények történetének szempontja vezette {tágabb értelemben véve az „intézmény" szót). Egyéb jellegű anyagot is vett fel azonban a Collectióba, ha azt bármely oknál fogva történeti érdekkel bírónak találta. Az anyag tárgyának ismertetésénél célszerű külön foglalkoznunk az 1690 előtti időszak anyagával (ehhez csatolva a II. Apafi Mihályra vonatkozó későbbi iratokat is). Ezeknek az éveknek iratait (olyan különleges jellegű irat kivételével, mint egy 1605-i kimutatás a fejedelemnek a székely székekből származó készpénzjövedelmeiről, s néhány az 1620-as, 1650-es évekből és az 1660-as évek elejéről származó irattól eltekintve) I. Apafi Mihály uralkodásának emlékei, továbbá II. Apafi Mihály magánlevéltárának iratai teszik ki. A fejedelmi kincstár javai közül a birtokokra vonatkozó anyagot kell elsősorban említeni: inventariumszerű, továbbá a jövedelmekről készült kimutatásokat birtokokról, pénztári naplókat, számadási iratokat, uradalmi alkalmazottak eskümintáit, conventiójukat, az uradalmak vezetőinek a fejedelemasszonnyal folytatott gazdasági levelezését. A harmincadügyet jövedelemkimutatások és a bérleti összegek elszámolásának iratai képviselik az anyagban. Viszonylag gazdag a fejedelmi udvartartásra vonatkozó iratanyag: a fejedelem udvari szolgáinak eskümintái, kimutatások conventiójukról, a fejedelmi konyhát, agárállományt, gyógyszertárat stb. tárgyazó jegyzékek, jelentések stb. (Mind ebből, mind az előbbi kategóriából maradtak iratok II. Apafi Mihály és özvegye életéből is.) Külön említendők még a katonai vonatkozású anyagjegyzékek a táborba szálló udvari népről, főrendekről, végvár katonaságáról, a fejedelem udvari hadáról. Külön csoportot alkot az állagban a II. Apafi Mihály bécsi adósságait illető iratanyag: kimutatások, nyugták, sürgetések, s az Apafi-birtokok gazdálkodását, valamint az Apafi-örökséget illető irományok. Vegyes tárgyú anyag is maradt fenn I. Apafi Mihály korából: jelentések az 1683-i török hadjáratról, a felvidéki kuruc—labanc harcokról (ugyanez évből), a császári hadak Erdélybe vonulásával kapcsolatos hivatali ügyködésről, károkról, feljegyzés Thököly lefoglalt ingóságairól, folyamodványok, magánjogi vonatkozású iratok, rendkívüli biztosok utasításai és jelentései, kimutatás Várad eleste után a töröknek adózó falvakról, jelentés hadgyűjtésről, nevesebb politikai szereplők több levele, kimutatás a kolozsváriak kárairól a császári katonaság beszállásolása miatt (1688) stb. Az I. Apafi Mihály halála utáni időszakból összegyűlt iratanyag jelentős része néhány, az egész korszakon átvonuló ügykörbe tagolódik. Elsőnek ezek közül az adóügyet kell említenünk. Az idevágó anyag az adóigazgatás legkülönbözőbb fázisait rögzíti. Űj adórendszer bevezetését elrendelő rescriptum, adóösszeírásösszesítés, az egész országot illető adókivetés csakúgy található benne, mint az
