Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

használni, s ezek a gubernátortól vagy a protocollistától ugyancsak közvetlenül kerültek a Commissio elnökéhez. (Az 1777. december 31-i rescriptumot 1. F 46. 1778: 235.) A bizottság hatásköre a következő ügyekre terjedt ki: a) a római katolikus egyház ügyei (egyházközségek létesítése, templomépítés vagy -foglalás, papi javadalmazás ügye, kolostorok építése, szerzetesrendek anyagi ügyei, a rekatolizáció ügyei); b) a görög egyesült egyház ügyei (mutatis mutandis kb. mint a római katolikus egyházéi); c) iskolaügyek (a római katolikus és a görög egyesült egyházéi. A bizottság ellenőrzése az iskolák személyzeti ügyeinek ellenőrzésére éppúgy kiterjedt, mint tanmenetükére és a tanulmányi eredményekére); d) alapítványi ügyek (ezeknek zömét az alapítványi helyek betöltésének kérdései tették ki); e) a vallásalap ügyei; f) a szebeni Theresianum-árvaház ügyei (felvétel, az árvaház fenntartása, a növendékek oktatása és ipari munkákon felhasználása). II. József évtizede a Commissio működésében is a változások egész sorát hozta magával. Az első lépés az iskolaügyeknek a bizottság hatásköréből való kivétele volt. Ezt II. József 1781. május 16-i rescriptuma rendelte el. (F 46. 1781: 3977. Ismertetését 1. az iskolaügyi bizottság leltárában.) Ugyanaznap egy másik rescriptum (F 46. 1781: 3976) a Commissiónak újra a Gubernium alá való rendeléséről intézkedett. 1782 végén a császár részletes szabályozást bocsátott ki a bizottság működéséről. A Commissio elnöke a római katolikus püspök maradt; mellé a Guberniumnak kellett kijelölni három katolikus tanácsost saját kebeléből. Hetenként legalább egy ülést kellett tartania. A rescriptum a kezdetihez képest meglehetősen szűkre szabta meg a Commissio hatáskörét: a nem katolikusok ügyei nem tartoztak hozzá, a nem szorosan egyházi alapítványok sem, végül az iskolaügyek sem. A hatáskört a rendelet egy melléklete („Schema Materiarum ad Agenda Commissionis Ecclesiasticae Spectantium") részletesen szabályozta. Ez a következő ügyköröket sorolta fel: 1. az egyházi legislativa potestast illető ügyek és az egyházpolitikai szabályrendeletek kidolgozása; 2. érsekségek, püspökségek felállítása, megosztása, más megfelelő szervekkel egyesítése, feloszlatása és dotatiója; 3. parochiák és districtusok elválasztása külországi egyházmegyéktől; 4. a Szentszékkel kapcsolatos ügyek; 5. egyházpolitikai tárgyú királyi rendeletek kihirdetése; 6. a Szentszék reservatióinak vagy más követeléseinek ügyei; 7. a püspök hatalma és jurisdictiója alól kivétel; 8. a klérus végrendeletei és örökösödési ügyei; 9. egyházi pénzek kivitele az országból; 10. házassági dispensatiók; 11. a patronatusi jog, az egyházközségek dotatiója és a cassa parochorum ügyei; 12. egyházi épületek ügyei; 13. egyházközségek regulatiója és dotatiója; 14. kolostorok feloszlatásának, ill. fenntartásának ügyei; 15. a koldulás megszüntetésének vagy korlátozásának ügyei; 16. recursusok placetum regium, apostoli protonotáriusi cím megerősítése stb. tárgyában; 17. matériáé spirituales (felmentés fogadalom alól, visszaélések búcsúval stb.); 18. directoriumok egyeztetése; 19. a szerzetesrendek belső fegyelmét illető ügyek; 20. szabálytalanságok, felfüggesztések ügyei; pappá szentelési ügyek; 21. lelki gondozási ügyek; 22. harmadrendek és ilyen jellegű congregatiók ügyei; 23. világiakat illető egyházi cenzúra; 24. káptalanok statútumainak dijudicatiója; 25. beneficium simplexek ügyei; 26. szemináriumok ügyei; 27. a misék számának meghatározása a helységből és a szomszéd falvakból részt vevő hívek számához képest; 28. belső provinciák és rendek szabályozása; 29. recursusok püspökök és consistoriumok ellen az egyházi hatalommal való visszaélés miatt; 30. kolostorok létszáma; 31. asylum-, excommunicatio- és egyházi