Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

lovon vagy gyalog vonulnak-e hadba, milyen címen maradnak távol, hogy járulnak hozzá a felkelés költségeihez; helyenként: az illető megyében stb. hány telkük van) tartalmazó összeírásokat foglalja össze. A másodikba a Segesvárszékre, ill. Beszterce külvárosaira vonatkozó, a polgárőrség és a Landwehr felállításával kapcsolatos összeírások tartoznak. A harmadik csoportba az adózókra vonatkozó összeírások kerültek. Ezek az összeírtakat két csoportba sorolják: falu és vármegye terhét hordozókra és falu rendén lakó, de vármegye és falu terhét nem hordozókra. Mindegyik alrovatai: marhás gazdák, gyalogszeresek, igavonó marháik, idegen cselédek; ezek további alrovatokra bomlanak. Ebbe a csoportba tartozik Kolozs, Doboka és Torda megyék összeírásának egy része. * Az összeírások egy kis része keltezetlen. Ezek az általuk megadott adatok szerint csoportosíthatók: 1. Egyes összeírások az összeírtak által használt földterületet, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat közlik. Ebbe a csoportba tartozik Alsó-Fehér megye három összesítő táblázata, valamint két összeírás-töredéke; Kolozs megyének, Doboka megye alsó járásának, Hunyad megyének egy-egy összeírása, Marosszék három összeírása, Háromszékre vonatkozó három összeírás, Csík-Gyergyó-Kászonszékre vonatkozó hét összeírás, Aranyosszék, valamint Vízakna egy-egy összeírása. 2. Az összeírások egy másik nagyobb csoportját alkotják Gyulafehérvár, Abrudbánya, Vízakna, Hátszeg és (némi eltérésekkel) Marosvásárhely összeírásai. (Az első négy az összeírok személye egyezésének tanúsága szerint egyazon időben készült.) Ezek a (személyenként felsorolt) összeírtak háza(i) számát, az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a különböző ipari jövedelmeket, a foglalkozást, valamint a tartozásokat közlik. 3. A többi összeírások nem csoportosíthatók. Hunyad megyének egy Macskási Péter főispánsága idejéből származó összeírása helységenként felsorolja az exemptusokat, ezek jobbágyait és zselléreit, hitelügyleteiket és a községben esett defectusokat. Hunyad megye egy összeírásának töredéke (a 17—18. század fordulójáról) helységenként az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Megadja állatállományukat és a pénzben és természetben fizetendő adó menynyiségét. Miklós vár és Sepsiszék egy összesítő táblázata az összeírtak jogi helyzet szerinti csoportjain kívül az általuk használt földerület nagyságát és jogi minőségét, állatállományukat és a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli. Marosszék alsó circulusának egy összeírása (Sándor János perceptorsága idejéről) feltünteti egy-egy helység birtokosainak, ezek jobbágyainak és zselléreinek nevét. Marosvásárhely egy 18. századi Összeírása a házakat és az egy-egy házban lakó személyeket sorolja fel. Zaránd megye egy 18. századi összeírása (összesítő táblázat) a következő adatokat adja meg: házas jobbágyok, özvegyek, vagyonnal rendelkező, ill. nem rendelkező zsellérek, kóborlók („Delitescentes vulgo rideg"), jobbágyok 16 évnél idősebb fiai és testvérei, valamint az állatállományukra, mezőgazdasági termékeikre, mindenféle iparra és az aranymosásra vonatkozó adatok. Torda megye felső járásából az exemptusok egy összegező összeírása maradt fenn. Kővárvidék egy összesítő táblázata helységenként összegezve arra a kérdésre ad választ, hogy a helység lakói mennyiben foglalkoznak állattenyész-