Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

téssel, főjövedelmük-e a napszámosmunka, valamint milyenek piaci értékesítési lehetőségeik. Fennmaradt az állagban egy Küküllő, Hunyad, Torda, Zaránd, Doboka, Kraszna, Kolozs megyékre vonatkozó katonai összeírás is, valamint egyes töredékek. * Az összeírások közé az idők folyamán más természetű iratok is keveredtek. Ezek: 1738-ból származó kihallgatási jegyzőkönyv Resinár helységre vonatkozóan (a vizsgálat tárgya Resinárnak Szeben városának teljesítendő szolgáltatásai, ezek eredete és az ezzel kapcsolatos kérdések); Kolozs megyére vonatkozó „Resolutio ad difficultates" (helységenként leíró szöveget ad; 18—19. századi); Reflexiones Regiae Commissionis Systematicae Contributionalis in Transylvania Directivae Circa Titulos Domesticarum necessitatum in duabus Hungarica, videlicet, et Siculica Nationibus . . . (év nélkül); vizsgálati jegyzőkönyv abban az ügyben, hogy Kolozsvár városának polgárai Bács és Kolozsmonostor helységekben tartoznak-e vámot fizetni (1769. január 3-i kelettel); Kolozsvár városa adóbehajtására vonatkozó iratok (1767—1779). Az anyag nagy általánosságban időrendbe szedett. Segédeszköze nincs. A kérőlapon az állag nevét és a szükséges összeírás megjelölését kell feltüntetni. F 50. 1750-1 ORSZÁGOS ADÖÖSSZElRÁS 1750 (—1778) 81 csomó, 1 kötet 81 csomó 1—82. 1 kötet Az ismertetendő állag az 1750. évi erdélyi országos adóösszeírás terméke. [Az összeírás létrejöttére 1. a szerző „Erdélyi összeírások" c, „A történeti statisztika forrásai" c. tanulmánygyűjteményben (Bp. 1957) foglalt cikkét.] Az összeírás — tágabb értelemben több évtizedes, szorosabban véve 1742-ig visszanyúló előzmények után — 1750 tavasz utolján, nyarán és őszén ment végbe, az udvarnál lefolyt tárgyalásokon kialakított egységes szempontok szerint. A felvétel helységenként több táblázatot hozott létre. A főtáblázat a helység rövid leíró ismertetésével (descriptio frontalis) kezdődött. Ez arról számolt be, hogy a helység sík, hegyes stb. területen fekszik-e, milyen termékenységű földje, bír-e vásárjoggal, s ha nem, hová hordja piacra termékeit (esetleg azt is, hogy kereskednek-e valahová a helység lakosai, járnak-e fuvarba stb.), hányfordulós a határ, hány igásállattal szántható, szükséges-e trágyázni a földet, s amennyiben igen, megtörténik-e ez, s milyen időközökben. Részletesen közölte az összeírás az egyes mezőgazdasági termékek hozamát, a must (és bor) árát, Kitért arra is, hogy van-e a falunak erdeje, kaszálórétje, legelője. Egyes helységeknél itt tüntették fel a falu közös földjeit. A descriptio frontalisban találjuk végre annak jelzését is, hogy birtokolnak-e más helységben a község lakói, ill. vannak-e extraneusoknak adó alá eső vagyontárgyai a falvakban. (Különleges helyzetű községek, jelentősebb városok descriptio frontalisa jóval részletesebb lehetett.) A descriptio frontalist az adózók családfőnkénti összeírása követte. A táb-