Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Összeírások A Gubernium Transylvanicum (in Politicis) hatalmas ügyiratsorozatához mintegy mellékletanyagként csatlakoznak az erdélyi országos összeírások corpusai. A conscriptio-anyag zöme adó- és úrbéri összeírás. Az első legnagyobbrészt nagy, átfogó műveletek terméke; az 1698—1701., 1713—1714., 1720—1725. évek voltak ilyen összeírási időszakok. Külön említendő az utolsó nagy erdélyi adóösszerás, a rendkívüli értékű 1750. évi. Ezek mellett maradtak egyes törvényhatóságokra stb. vonatkozó összeírások más időszakokból is. Úrbéri összeírás kettő készült Erdélyben: az első II. József alatt, 1785—1786-ban, ennek nem teljes példánya került a levéltárba. A második azonban, a Conscriptio Czirákyana, úgyszólván teljesnek tekinthető. Emellett kerültek a levéltárba kisebb-nagyobb egyéb összeírások (insurrectionalis, házösszeírások stb.). Az anyagot ma négy nagy állagnak tekintjük. Külön-külön állag a három nagy corpus: az 1750-i országos összeírás és a két urbarialis conscriptio; a többieket „Vegyes összeírások" név alatt közösen ismertetjük. F 49. VEGYES CONSCRIPTIÓK 16. század második fele — 1809 26 csomó 1—26. 26 csomó Ezen a néven foglaltuk össze az 1750. évi összeírások kivételével az összes adóösszeírásokat, valamint az insurrectionalis összeírásokat, végül a tulajdonképpeni vegyes (különleges szempontok szerint készült stb.) összeírásokat. Az összeírások legrégibb csoportja egy külön (18.) csomóban foglal helyet: ezek a 16. század második feléből és a 17. századból származó adó- és vegyes összeírások. Az adóösszeírások rendesen egy-egy megyére vagy annak egy-egy járására terjedtek ki; gyakran csak az adózók nevét és a rájuk kivetett adó mennyiségét adták meg; helyenként a földesurak nevét közölték, s egy-egy földesúrnál azt, hogy mely helységben hány adózó jobbágy stb. volt. Az összeírások közt van néhány portális összeírás, valamint az adók befizetésére vonatkozó pénztárkönyv jellegű feljegyzés, illetve ezek töredékei. Ezeken kívül a csomóban vannak kimutatások a 17. század utolsó évtizedéből bizonyos törvényhatóságokban esett tűzkárokról, valamint egyes töredékek (köztük egy 1633. évi összeírás, amely többek között a török főméltóságoknak juttatott összegekről számol be, valamint egy, a Rákóczi-szabadságharc idejéből származó adókivetés Észak-ÉszakkeletMagyarországra és a Partiumra). Az összeírásoknak az a csoportja, amelyben egy-egy évre nagyobb területről találunk összeírásokat, az 1698. évvel kezdődik. 1698-ból a következő területekre nézve vannak összeírások: magyar megyék és vidékek: Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad, Zaránd megye, Fogarasvidék. Szász székek és vidékek: Szeben város és szék, Segesvárszék, Brassóvidék, Besztercevidék, Szászsebesszék, Szerdahelyszék, Nagysinkszék, Űjegyházszék, Szász városszék, a hét bírák jószága. Valamennyi 1698. évi összeírás adóösszeírás. Az összeírások közül az Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad és Zaránd megyék és Fogarasvidék járásai, egy-egy járáson belül a helységek, azon belül az adózók csoportjai szerint haladva megadja az adózó állatállományát, valamint az általa fizetett adót s végül a puszta telkek