Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

számát. A szász székek és vidékek összeírásai általában azt jelzik, hogy mi az összeírt személy jogi helyzete, helybeli-e vagy honnan való, mi igásállatainak száma, milyen, az igásállatokéval egyenértékű vagyonnal rendelkezik, s adótárgyai után mennyi készpénzt, búzát, zabot szolgáltat. Helyenként az összeírás részletesebb. Az 1699. évből származó összeírások (ugyancsak kivétel nélkül adóösszeírások) a következő területekre vonatkoznak: Felső-Fehér, Közép-Szolnok, Kraszna megye, Marosszék, Marosvásárhely város. Az összeírások közül a Felső-Fehér megyei csak az összeírtak ökör- és lóállományát, valamint az általuk fizetendő adó összegét adja meg rendszeresen. A Közép-Szolnok és Kraszna megyei összeírások részletezik, hogy az összeírt személy vetései milyen jogi minőségű földben vannak (jobbágyok vetése jobbágyföldön, zsellérek vetése jobbágyföldön, nemesek vetése jobbágyföldön, papok vetése jobbágyföldön, jobbágy vetés nemesi földön, vetés irtványon), és az összeírt személy állatállományát, valamint malmait, pálinka- és sörfőző üstjeit; a marosszéki összeírás közli a lakott és puszta telkek számát, az adózók állatállományát, a megművelt és megműveletlen földek terjedelmét, az adózók mezőgazdasági termékeit, pálinka-és sörfőzőüstjeinek számát, malmaik jövedelmét, aktív és passzív adósságaikat. Marosvásárhely összeírása csak az adózók neveit adja meg. Az 1700. évi összeírások Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka és Zaránd megyére, Kővárvidékre és Máramaros megyére vonatkoznak. Ezek közül Alsó-Fehér és Felső-Fehér megye egy-egy összeírása az egyes helységekről leíró összefoglalást ad. A többi összeírások a helységeken belül a személy nevét is közlik. Felső-Fehér megye másik összeírása jelzi, hogy egy-egy személynek mennyi szántója, rétje, vetésterülete van; lényegében hasonló ehhez Zaránd megye összeírása, míg Doboka megyéé ezeket az adatokat alrovatokban részletezve közli. Kővárvidék és Máramaros megye összeírása megadja az összeírtak által használt föld jogi minőségét, a földterület nagyságát, a mezőgazdasági termékeket, állatállományukat, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat. 1701-ből Vajdahunyad, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Kezdi vásárhely és Bereck összeírása maradt fenn. Vajdahunyad összeírása jogi helyzetük szerint csoportonként felsorolja az adózókat, megadja telkük nagyságát, állatállományukat, kézműveseknél foglalkozásukat. A többi városok összeírása az adózók állatállományát, az általuk használt földterület nagyságát, házaik számát tartalmazza. Az 1713. évi összeírások a következő területekre vonatkoznak: magyar megyék: Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Belső-Szolnok (alsó járás), Hunyad megye, Fogarasvidék, Hátszeg, Hunyad, Abrudbánya, Gyulafehérvár városok, az ebesfalvi örmény kereskedőtársasághoz tartozó személyek. Székely székek: Udvar hely szék, Marosszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Aranyosszék. Csíkszereda, Udvarhely, Bereck, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva városok. Szász székek és vidékek: Szebenszék, Brassóvidék, Besztercevidék, Szászsebesszék, Szerdahelyszék, Kőhalomszék, Nagysinkszék, Brassó város, Szászsebes város; ezeken kívül Új egyházszék összeírása, amelyről bizonytalan, hogy ebből az évből származik-e. Az egyes megyékre, ül. törvényhatóságokra nézve a következő összeírások állnak rendelkezésre: Alsó-Fehér megye: a) az egyes adózókig részletezett összeírás; megadja az adózók által művelt föld jogi minőségét, a használt földterület nagyságát, az állatállományt, a mezőgazdasági termékeket, a sör- és pálinkafőző üstö-