Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
elé tartozó ügyekben, valamint a törvényhatóságok hatáskörébe vágó céhügyekben ne forduljanak a Guberniumhoz. 10. A törvényhatóságok és a Gubernium közti hivatalos levelezés csökkentése kérdésében a rescriptum végül hivatkozott az új megyerendszert illető 1784. július 3-i királyi leiratra. 38 összegezve: a közigazgatás területén az átalakítás az alsó hatóságokat érintette; a Gubernium korábban is az egész közigazgatást kezében tartotta. Most azonban kiiktatódott a közigazgatási országos hatóság és a törvényhatóságok közül minden olyan elem, amely a központi hatóság intencióinak ellene állhatott volna. A „nullo habito nationum aut consuetudinem respectu" szó szerint volt értendő. A szász universitas megszűnt. A megyékben pedig a rendek hatalmának a maradéka is eltűnt. A Gubernium ügyintézését alaposan megreformálták. Ez a fejlett abszolutisztikus rendszer azonban nem támaszkodhatott másra, mint az erdélyi rendekre. A közigazgatási apparátus tisztségeinek betöltése terén az udvar nem szándékozott megsérteni a rendi jogokat. Ugyanaz az 1783. november 26-i rescriptum, amely Erdélyt tíz megyére osztotta fel, azt is megkövetelte, hogy a Gubernium tegyen felterjesztést a megnemesíthető szász patrícius családokról, hogy ezek is alkalmazhatók legyenek megyei tisztségekre a törvények és a nemesi jogok sérelme nélkül. A bíráskodás terén megtörtént az egész bíráskodási rendszer egységes felügyeleti rendszerének kiépítése. A korábbi három országos fellebbviteli bíróság (a Gubernium, az országgyűlés és a Forum Productionale) közül csak az első működött tovább, átvéve a másik kettő hatáskörét is. Megszűnt a bányabíráskodás különállása, a görögök bíráskodási kiváltsága; a Gubernium hatáskörébe vonta a tőkés fejlődés egyes következményeit: a váltó- és csődpereket is. A törvényhatóságok új felosztásával megszűnvén a szász universitas, a bírósági rendszerben is létrejött az alsóbb szervek egyöntetűsége. 1784 nyarán rövid szünet állt be a szervezés munkájában. A délnyugati tűzfészekből kicsapott a láng, s ha a felkelést sikerült is elfojtani, az 1785-ös esztendőre a jobbágykérdés rendezése került előtérbe: az úrbéri rendezés terve és előmunkálatai (urbarialis conscriptio), s addig is, amíg az általános rendezés végbemenne, az örökös jobbágyság eltörlése. Közben azonban — 1785 júniusában — már folytak a Gubernium és a Thesaurariatus tárgyalásai a két országos hatóság egyesítése tárgyában. Az eredmény II. József 1786. január 16-i rescriptuma lett: az országos hatóságok teljes átcsoportosítása. A Gubernium korábban két kormányzati ágban: a közigazgatásban és a bíráskodásban töltötte be az országos kormányhatóság funkcióját. Azok a kísérletek azonban, amelyek 1760-tól kezdve a judicialis teendőket végző személyek elkülönítésére történtek, nem jártak eredménnyel. 39 A Thesaurariatus (1768-tól kezdve dicasterium ranggal rendelkezik, de vezetője általában továbbra is tagja a Guberniumnak) az 1786. január 16-i rendezést közvetlenül megelőzően szintén kétféle működést fejtett ki. Ennek a hatóságnak szervezetében azonban ezek élesen elkülönültek: a Thesaurariatus in Cameralibusnak és a Thesaurariatus in Montanisticis et Monetariisnak személyzete (az irodai személyzetet is beleértve) és iratkezelése teljesen elvált egymástól. Csak a két testület vezetője volt közös: a thesaurarius. Ha azonban ez erdélyi nagybirtokos volt, akkor szaktudás híján a bánya- és pénzverésügyekbe való mindenféle beavatkozástól tartózkodott. Mással pedig, mint erdélyi nagybirtokossal, csak akkor töltötte be az udvar ezt a tisztséget, ha az örökös tartományokból küldött valakit a kincstár élére.