Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

olyaténképpen volna megfogható, mint pl. egy országos és egy udvari hatóság hatáskörének elhatárolása. A legfontosabb ügyek továbbra is a biztos irodáján nyertek elintézést. A korábbiak mellett megjelentek (vagy fokozott hangsúlyt nyertek) a tisztségekre való alkalmaztatások, rangemelések, rangsor, egyházi tisztség- stb. adományozások, nemesítések, kamarásságok ügyei, sajtó- és közrendészeti ügyek. Külön említendők azok a nagy fontosságú egyedi politikai ügyek, amelyeket a biztos szemmel tartott: Wesselényi ügye, a nagyenyedi kollégiumban (Szász Károlyt illetően külön is) folytatott vizsgálatok stb. Más peres ügyek is kerültek a biztos elé. 1836-től egyre nagyobb súlyt nyertek az új országgyűlés előkészítésének kérdései; 1837—1838-ban pedig ismét a főherceg a diéta királyi biztosa. Erdélyi tevékenysége lényegében le is zárult ezzel az országgyűléssel, ill. Kornis János gubernatori kinevezésével; mindenesetre még 1839 —1841-ben is kerültek hozzá erdélyi ügyek (egyre inkább csak alkalmaztatási kérések, azok sem nagy számmal). (Megjegyzendő, hogy a főherceg erdélyi megbízatása alatt is megtartotta galíciai katonai és polgári kormányzói tisztét; a most ismertetésre kerülő levéltárban is vannak galíciai érdekű iratok.) Ismertetett hivatali működésének terméke az a két (csonka) kis állag, amelyekről az alábbiakban adunk tájékoztatást. B 50. TITKOS IRATOK (1833-) 1834-1840 2 csomó, 1 kötet 1—2. Iratok 2 csomó 3. Iktatókönyv 1 kötet A királyi biztos (erdélyi vonatkozású) levéltárának ez az állaga maradt ránk épebben, s ez a fontosabb is. Ide kerültek ti. a bizalmasabban kezelt, nagyobb súlyú ügyek: a kiküldetés tényével kapcsolatos legfontosabb lépések (az 1833. november 29-i kézirat stb.), az Erdély helyzetét illető feljegyzések, összefoglaló felségelőterjesztések, bizalmas politikai jelentések, az országgyűlés előkészítésére s folytatására vonatkozó titkos útmutatások, jelentések fontosabb politikai eseményekről (Kendeffy Ádám temetése stb.), a főherceg összefoglalói az országgyűlés menetéről, a fontosabb erdélyi politikai személyiségekkel (elsősorban Wesselényivel) kapcsolatos jelentések stb., Reviczky magyar udvari kanceUár közlései a magyar országgyűlésről, fontosabb cenzúraügyek, Jósika János lemondásának kérdése, az országgyűlés feloszlatásával kapcsolatos teendőkre vonatkozó rendelkezések stb., a Dávid-féle összeesküvés ügye, Wesselényi pere, Bethlen János 1835. őszi memorandumának kérdése, a nagyenyedi vizsgálatok, a református consistorium helyreállításának ügyei s más bizalmas politikai ügyek, az 1837—1838-i országgyűlés előkészítése és lefolytatása (itt szereplő iratai az 1834—1835-iéhez hasonlóak), főtisztségekre való kinevezések, rangemelések, a titkosszolgálat stb. ügyei s végül az Estei Ferdinánd galíciai kormányzóságával kapcsolatos bizonyos iratok. Az elmondottakkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk: a) az itt szereplő ügycsoportok jó részének bizonyos iratai nem a titkos ügyintézésbe kerültek, hanem az általánosba; b) a titkos ügyintézésben iktatott egyes iratokat még az élő ügyintézés során áthelyezték az általános iratok közé; c) az állag iktatókönyve 1-től 327. sz.-ig tartalmaz bejegyzéseket. A ténylegesen meglevő iratok utolsója a 279. számot viseli.