Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

parancsnokának kiadványait kihirdettesse, a kormányhű elemeket kikutassa, és a megyében — addig, amíg oda kormánybiztost neveznek ki — a rendet fenntartsa. Kapy megbízatásáig gróf Szirmay István borsodi kormánybiztos helyettes kísérelte meg Heves megyét kormányozni, katonai védelem nélkül azonban nem ért el eredményt. Kapy kezdetben országos biztosként működött Hevesben, az ott tanyázó katonaság parancsnoka azonban már augusztus 24-én felszólította, hogy a hivatalnokok nélkül létező megyében ilyeneket ideiglenesen nevezzen ki s lássa el őket a szükséges utasításokkal. Heves megye ügyeinek irányítását Kapy Kanyó Gábor volt alispánra bízta. Az 1850. év elején az új területrendezés kapcsán az addig közigazgatásilag egyesített Heves és Külső-Szolnok megyék területéből három kormánybiztosságot alakítottak: az egrinek Kanyó lett a kormánybiztosa, a gyöngyösi élére Luby István volt főjegyző került, szolnoki megyefőnökké Sütő János volt borsodi törvénykezési szolgabírót nevezték ki. A felosztás fő oka az volt, hogy a megye a politikai agitáció egyik fő fészke lévén, szorosabb felügyelet alatt kívánták tartani. Borsodban Szirmay István Máry Pál ügyvédet bízta meg a megye ügyeinek igazgatásával. A kormány azonban nem bízott a liberális Máryban, Eötvös József volt jogtanácsosában, s ő nemsokára le is mondott hivataláról. Novemberben egy konzervatív nemes, Nagy Gedeon volt főszolgabíró került a megye élére. Az egri főbiztosság 1850. szeptember 11-ével szűnt meg: Kapy e nappal a kassai miniszteri biztosság vezetését vette át, az egri főbiztosi iroda pedig a pesti miniszteri biztosság irodájába olvadt bele. Az iratok évek és iktatószámok növekvő sorrendjében vannak elhelyezve, helyenként azonban előfordul, hogy az előirat a kapcsolódó későbbi iratban fekszik. A kiadványok sorozatában az 1849. évben hivatalból kiadott főbiztosi rendeletek fogalmazatai találhatók, az iktatószámok növekvő rendjében. A belső ügyvitel és így a segédkönyvek nyelve magyar. Az 1849. évi mutató az iktatókönyvvel van egybekötve, de csak A—N betűig halad, s így nem megfelelő kutatási segédeszköz. A „Jegyzőkönyv a kiadványokról" másolati könyv, az 1849. évi 24—344. sz. kiadványok szövegét közli. Azokról a kiadványokról, amelyek nem a „kiadványok" sorozatában, hanem a megfelelő beadvány mellett feküsznek, a „jegyzőkönyv" ezt megmondja. A kiadványok külön, a beadványoktól független iktatószámokat viselnek. A titkos iratok nem maradtak fenn, ezeknek csak mutatókönyvét ismerjük. A mutató betűrendes, és rövid tárgymegjelölést adva, utal a kérdéses irat iktatószámára. D 79—80. URAY BÁLINT DEBRECENI KER. FŐBIZTOS 1849 október—1850 december ,V 59 csomó, 8 kötet A debreceni kerület élére Haynau 1849. szeptember 25-én Uray Bálintot, az ottani váltótörvényszék elnökét nevezte ki. Uray korábban főispáni