Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

helytartóként Mármarosban működött. Kinevezésénél tekintetbe vették református vallását, erélyességét és azt, hogy mindig szembeszállt az ellenzékkel. A kerületéhez Szabolcs és Szatmár megyék, Bihar megye északi fele, a Hajdú kerület, valamint Debrecen, Szatmár, Nagybánya és Felsőbánya királyi városok tartoztak. Bihar megyét addig Jósa Péter elnökletével egységesen igazgatták. Most a megyének a Sebes-Körösön inneni részét — Nagyváradot kivéve — a debreceni kerülethez kellett csatolni. Kinevezése után Uray először Nagyváradra ment, hogy Jósától ÉszakBihar megye ügyeit átvegye. A bűnügyeket azonban, amelyek átvétele nehézségekbe ütközött volna, valamint az adóügy és az állami jószágok igazgatását az új közigazgatási rendszer bevezetéséig Jósánál hagyta. Uray javaslatára Észak-Bihar megye elnökévé Reviczky Menyhértet nevezték ki, aki az 1848. évi országgyűlésen császárhű magatartást tanúsított, s akit Zichy Ferenc az orosz seregek mellett élelmezési biztosként alkalmazott. Szabolcs megyébe, a Hajdú-városokba és Debrecenbe még Zichy Ferenc Drevenyák Ferencet nevezte ki elnökül, aki cs. kir. biztosként a hadjáratban is részt vett. Drevenyák eltávolította a tisztikarból a magyarok alatt szolgált személyeket, és új tisztikarokat alakított. Uray Drevenyákot meghagyta Szabolcs megyei elnöki állásában, a Hajdú-városokat és a szabad királyi városokat azonban a saját, közvetlen igazgatása alá helyezte. Később a Hajdú kerületet egyesítették Szabolcs megyével, s az egész területet két kormánybiztosi kerületre osztották: Észak-Szabolcsra (Nagykálló székhellyel) és Dél-Szabolcsra (Debrecen székhellyel). Ugyancsak Zichy Ferenc nevezte ki Szatmár megye elnökét Kende Zsigmond személyében. A szabadságharc idején Kende is császári biztos volt, ezért a magyarok Munkácson bebörtönözték. A debreceni főbiztosság 1851. január 3-án tette meg zárójelentését a helytartóságnak, hatáskörét ekkor a nagyváradi kerületi kormányzat (D 115—117.) vette át. D 79. ELNÖKI IRATOK 1850 1 csomó 1. Iratok 1850 1 csomó Uray 1850. február 14-től kezdve külön elnöki iktatást vezetett, a bizalmasabb jellegű iratokat külön kezelte. Az elnöki iratok zöme államrendőri ügyekkel kapcsolatos (forradalmi mozgalmak felderítése, sajtóügyek, hangulat j elentések). Az iratok iktatószámaik növekvő rendjében vannak elhelyezve. Az elnöki iktatókönyv elveszett.