Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

vált. Thierry rendőrminiszter ez ügyben — legfelsőbb parancsra hivatkozva — június 5-én megkérdezte Benedek véleményét. Benedek június 16-án kelt válaszában azt javasolta, hogy a megszűnő helytartósági osztályok szék­helyein működő rendőrigazgatóságokat alakítsák át rendőrbiztosságokká, s azok a jövőben az egyedül megmaradó pesti rendőrigazgatóság kirendelt­ségeiként működjenek. Ügy vélte, ily módon biztosítva lenne az ország rendőri igazgatásának egysége. 78 Amikor Bécsben e javaslat végrehajtásá­nak módját latolgatták, kitűnt, hogy az az államigazgatás szempontjából lényeges kérdések eldöntését teszi szükségessé. Mindenekelőtt tisztázni kel­lett, hogy a pozsonyi, soproni, kassai és nagyváradi rendőrigazgatóságok helyén felállítandó rendőrbiztosságok csak a magasabb államrendőri ügye­ket lássák-e el, vagy pedig a rendőrigazgatóságok egyéb feladatait is örö­köljék-e, különösen a közigazgatási rendőrség és a törvénykezési rendőrség olyan feladatait, amelyek addig csak a tulajdonképpeni rendőrhatóságokat illették, beleértve a kihágási ügyekben a rendőrigazgatóságokra átruházott jogkört is? Goluchowski belügyminiszter attól tartott, ha mindezeket a fel­adatokat a rendőrbiztosságok hatáskörébe utalnák, ez egyrészt ellenkeznék az 1858. évi szabályrendelettel, másrészt a -megyei hatóságokkal idézne elő súrlódásokat. /Q Amikor ezzel kapcsolatban újból megkérdezték Benedek vé­leményét, az olyan javaslattal állt elő, amely a magyar álláspontnak felelt meg, és a centralista kormányzati rendszert súlyosan elmarasztalta. Bene­dek július 21-i, a rendőrminiszterhez intézett felterjesztésében kifejtette, mennyire szerencsétlen megoldás volt a helyi rendőrséget illető feladatokat az állami rendőrségre ruházni, s ugyanakkor a községeket arra kötelezni, hogy tartsanak fenn egy a rendőrhatóság rendelkezésére bocsátott őrsze­mélyzetet. Ez a rendelkezés elkerülhetetlenül maga után vonta a községi hatóság tekintélyének gyengülését. Ügy vélte, hogy Magyarországon, amely­nek lakossága erős önkormányzathoz volt szokva, célszerűbb lenne a kor­mányhatóságök tevékenységét azoknak az ügyeknek az intézésére korlá­tozni, amelyek a magasabb államérdeket érintik, az egyéb ügyeket pedig a községek felelős gondozására bízni. Azt javasolta tehát, hogy a négy kér­déses rendőrigazgatóságot a pestinek egyszerű kirendeltségeivé alakítsák át, s azok hatáskörébe a rendőri szolgálatnak csak bizonyos meghatározott ágait utalják. Ez a hatáskör szerinte a magasabb államrendőri ügyeken kí­vül az azokkal szorosan összefüggő útlevél- és idegenügyet, továbbá a sajtó, az egyletek és a gyűlések ellenőrzését, a színházi és más előadások felügye­letét s a fegyverek gyártására és birtoklására vonatkozó pátens végrehaj­tását foglalná magában, míg a többi olyan feladatot, ami eddig a rendőr­biztosságokra hárult, a községekre lehetne ruházni. A kirendeltségeket szol­gálatilag az ugyanott székelő megyefőnök alá kellene rendelni, azok csak fegyelmi vonatkozásban tartoznának a pesti rendőrigazgató alá. Ezzel a megoldással Benedek véleménye szerint a rendőrhatósági személyzet létszá­mát jelentős mértékben csökkenteni lehetne, ami a kincstár számára meg­takarítást jelentene. 80 78 D 46. 1860: Org.-Akt. 4693. 79 D 161. IV. 747. (179). 80 D 161. IV. 747.

Next

/
Oldalképek
Tartalom