Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

kallói, hajdúnánási, hajdúböszörményi, hajdúszoboszlói, püspökladányi és debreceni járások). III. Alsó-Bihar megye 69,5 négyzetmérföldön, 177 219 lakossal. Székhelye Debrecenben volt. Területe a régi Bihar vármegyének a Köröstől és a Rézhegységtől északra fekvő részéből alakult (a Szabolcs megye által körülzárt Aosád és Sámson helységek és az úgyszintén Szabolcs megyéhez átcsatolt Kaba, Báránd, Udvari, Szerep és Dancsháza helységek nélkül), öt járásra osztották (mezőkeresztesi, derecskéi, bihari, margitai és székelyhídi járások). IV. Felső-Bihar megye (99 négyzetmérföldön, 211 698 lakossal. Székhelye Nagyváradon volt. Területe a régi Bihar vármegye déli részéből alakult. Nyolc járásra osztották (nagyváradi, sarkadi, nagyszalontai, béli, belényesi, élesdi, csekei és vaskohi járások). V. Arad megye 108 négyzetmérföldön, 232 185 lakossal. Székhelye Aradon volt. Területe a régi Arad vármegye területéből alakult (a Csanád megyéhez átcsatolt Bodzás, Bánkuta, Botos, Nagykamarás és Meggyes nélkül). Nyolc járásra osztották (aradi, világosi, pécskai, simándi, borosjenői, tótváradi, magyarádi és borossebesi járások). VI. Békés megye 67,25 négyzetmérföldön, 152 220 lakossal. Székhelye Gyulán volt. Területe a régi Békés vármegye területéből alakult (a Csanád megyéhez átcsatolt tótkomlósi enclavé nélkül), továbbá Heves megye dévaványai járásából, valamint Kérsziget, Ecseg és Cséfan pusztákból, öt járásra osztották (gyulai, szeghalmi, békési, szarvasi és csabai járások). VII. Csanád megye 32,5 négyzetmérföldön, 86 764 lakossal. Székhelye Makón volt. Területe a régi Csanád vármegye területéből, továbbá a Békés vármegyéből átcsatolt tótkomlósi enclavéból, valamint az Arad vármegyéből idecsatolt, Bodzás, Bánkuta, Botos, Nagykamarás és Meggyes pusztákból alakult. Két járásra osztották (makói és battonyai járások). D 115. ELNÖKI IRATOK 1851-1853 29 csomó, 7 kötet 1—29, Iratok 1851—1853 29 csomó 30—33. Iktatókönyv 1851—1853 4 kötet 34—36. Mutatókönyv 1851—1853 3 kötet Az iratok évek és iktatószámok rendjében vannak elhelyezve. Az ügyvitel szempontjából szerelt előiratokat gyakran az utóirat mellett hagyták, s az irattárba helyezéskor a legmagasabb iktatószámnak megfelelő helyre osztották be. A csatlakozó számokat az iktatók önyvből lehet megállapítani. Az 1852. évi mutató bekötetlen.