Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Elsősorban a városok belső ügyei tartoznak ide: rendezésük, személyi ügyeik, pénzügyi helyzetükről szóló jelentések, kölcsön iránti kérelmük, a városi őrség és rendőrség ügyei. A tanácsülési jegyzőkönyveket felterjesztették. Az iratok zöme kereskedelmi és ipari ügyekkel foglalkozik. Kereskedelmi és ipari engedélyügyek fordulnak elő a legnagyobb számban. Az 1851. február 16-i ideiglenes ipari szabályzat szerint a kerületi főispán adhatott felmentést a vándorlás, az inas- és legényévek alól. Sokan kérték a remekelés alóli felmentésüket is. Egyes vidéki céhek a kontárkodás eltiltását kérték. Pest városnál találunk ár- és munkabérügyeket, a hetivásáron eladott szarvasmarhákról szóló kimutatásokat is. Céhek a mesterdíj felemeléséért folyamodtak, remekelni kívánó legények tőlük követelt díjfelesleg miatt panaszkodtak. Kisebb jelentőségű közigazgatási ügyek is fordulnak elő: árverési és csődügyek, előleg és kölcsönügyek, telek és házbérügyek stb. Néhány iratot a lajtsromkönyvbe (sorkönyvbe) nem vezettek be. D 105. EGYHÁZI OSZTÁLY 1851—1853 8 csomó, 3 kötet 1—8. Iratok 1851—1853 8 csomó 9—11. Sorkönyv 1851—1853 3 kötet Elsőnek említjük az anyakönyvi ügyeket. A keresztelési, házassági és halotti anyakönyvek vezetését központilag szabályozták, s annak keresztülvitelét ellenőrizték. Az anyakönyvi bejegyzések kiigazítását, ill. helyesbítését a hatóságok rendelték el. Egyes esetekben az anyakönyvek másolatait bekérték. Szabályozták az anyakönyvi másolatok kiállításának díját is. Ide futottak be az illetéktelen keresztelés miatti panaszok is. A házasság ügyek között engedélyügyeket találunk: a hadseregbe besorolt honvédek házasságkötése, eltűnt honvéd feleségének újabb házasságkötése, másodfokú vérségi kapcsolat, sógorság esetén adott engedélyek, a háromszori kihirdetés alóli felmentvények, kiskorúság esetén adott engedélyek stb. A házassági engedélyeket a belügyminisztérium, 1852. március 20-tól pedig a vallásügyi minisztérium adta. Magyar születésű személyeknek más koronaországban, más koronaországból származóknak Magyarországon csak hatósági engedéllyel lehetett házasságot kötni. A vegyes házasságokat összeírták. Itt említjük még meg a házasságon kívüli gyermekek törvényesítési ügyeit is. A házasság felbontása is ide tartozik: a válási hirdetmények kiadása, külön élő házastársak együttélésre kötelezése, hűtlen házastárs hírlapi köröztetése, tartásdíj megítélése. A katolikus egyházi ügyek közé tartozik a lelkészi és hitoktatói állások szervezése és betöltése, a szabadságharcban részt vett vagy forradalmi magatartással vádolt lelkészek illetményeinek megvonása, ill. újra folyósítása, lelkészek és tanítók jövedelmének összeírása. Ide tartoznak a kongrua-ügyek, a papi illetmény (párbér) és stólaszedés elleni panaszok, kánto-