Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
Bevezetés
zati mód és a rendszer fő mozgatójának személye ennek az évtizednek a kormányzattörténetét egységes egésszé fogja össze. Szervezettörténeti szempontból Bach magyarországi kormányzatának kora három önálló periódusra oszlik. Az elsőben, a katonai kormányzat időszakában a rendszer elvileg az oktrojált alkotmányon nyugodott, az alkotmányban megígért jogok érvényesítését azonban a gyakorlatban az ostromállapot lehetetlenné tette. A rendszer fő célja ez időszakban Magyarországnak a Habsburg-birodalomba való beépítése s az ország kormányzatának az oktrojált alkotmány elvei szerinti átépítése volt. A kormányzat módszere az ellenforradalmi terror alkalmazása, a katonai és polgári kormányzat egybefogásával. A második időszakban, a provizórium korában az elvi alap még mindig az oktrojált alkotmány, amíg azt fel nem függesztik, s az annak értelmében folyó szervezési munkálatokat le nem állítják. A katonai és polgári kormányzat ebben az időszakban már szétvált, az ostromállapot azonban továbbra is fennmaradt. A rendszer ekkor tért le teljesen a történelmi alapokról, alakította ki a közigazgatás területi egységeit racionális alapon, s épített ki egy új polgári jellegű államapparátust, anélkül azonban, hogy az önkormányzati szervek létrehozására sor került volna. A harmadik időszak, a definitívum, jogilag az abszolutizmust deklaráló császári alapelvekre épült. Ezzel az ellenforradalmi rendszer végleg az önkényuralomba torkollott, ami természetesen nem erősítette, hanem gyengítette a rendszer társadalmi bázisát, s oda vezetett, hogy — ha az abszolutizmus egyelőre tarthatta is magát — a centralista kormányzat bukásának feltételei fokozatosan megérlelődtek. a) A katonai kormányzat időszaka 1849 június—1850 december Amikor a magyarországi császári hadak fővezérletét Haynaura bízták,. Bach mindjárt állást foglalt az ellen, hogy az új hadseregparancsnoknak a polgári közigazgatás terén ugyanolyan hatalmat adjanak, mint elődeinek. Azt kívánta, hogy a polgári közigazgatást egy miniszteriális hivatalnok kezébe tegyék le, jónak látta azonban, ha a rendeleteket továbbra is a hadseregparancsnok intézkedései gyanánt adják ki. így gondolt azoknak a lakosok előtt tekintélyt s a katonai végrehajtó közegek előtt nagyobb nyomatékot szerezni. 22 A minisztertanács Bach javaslatait elfogadta, és ennek alapján Schwarzenberg június 2-án felterjesztést intézett az uralkodóhoz, Ebben mindenekelőtt azt hangoztatta: már most meg kell állapodni Magyarország jövőbeni kormányzatának alapelveiben, annak érdekében, hogy az ország katonai megszállásakor mindjárt a véglegesnek szánt rendszer alapjait fektessék le. Ügy vélte, hogy az országot még a szabadságharc leverése után is, hosszabb ideig, katonai kormányzat alatt kell tartani, egészen addig, amíg az új rend22 Walter: Von Windischgrátz .. . 117. 1.
