Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

D 80. ÁLTALÁNOS IRATOK 1849 október—1850 december 58 csomó, 8 kötet 1—58. Iratok 59—63. Iktatókönyv 64—66. Mutatókönyv 1849—1850 1849—1850 1849—1850 58 csomó 5 kötet 3 kötet Az iratanyag évek és iktatószámok növekvő rendjében van elhelyezve. Az 1850. évi 4001—4400. iktatószámú iratok hiányoznak. A mutatókönyvek nem a szokásos módon, egy-egy év iktatókönyvei: alapján, hanem kisebb időszakok szerint készültek, külön az 1849 október— 1850 április, az 1850 május—október s végül az 1850 november—december havi iktatmányokhoz. Gróf Zichy Ferenc országos főbiztos 1849. augusztus 12-én Debrecenben nyílt rendelettel kinevezte Jósa Péter kir. táblai ülnököt Bihar vármegyében „polgári elnökül és királyi biztosul". Megbízta őt, mint a megye viszonyaival ismerőst, állítsa helyre a rendet és biztonságot, lássa el az orosz hadsereget élelmiszerekkel és előfogatokkal, minél előbb alakítsa újjá a megyei tisztikart, és intézkedjék, hogy a forradalomban részt vett személyeket elfogják, s vagyonukat zárolják. Később azzal is megbízta, hogy királyi biztosi működését Békés megyére is terjessze ki. Alig kezdte meg Jósa Bihar megye igazgatásának átszervezését, és bízta a Békés megyei tisztikar újjáalakítását helyettes királyi biztosként Szűcs Sámuel kincstári ügyvédre, amikor szeptember 1-én Haynau Bihar és Szabolcs megyék ideiglenes főbiztosává nevezte ki. Békésből Szűcs Sámuel csakhamar azt jelentette Jósának, hogy Gaál Ede szegedi főbiztos hatalmát oda is kiterjesztette, s a hatásköri összeütközések kínos bonyodalmakhoz vezettek. Jósa Szűcsöt Gaál rendeleteinek követésére utasította, s maga Haynau parancsának megfelelően Szabolcs megyébe küldött Drevenyák Ferenc királyi biztosnak utasításokat. Szabolcs megyei hivatalos működésének is hamarosan vége szakadt azonban: Haynau szeptember 25-én elrendelte Bihar megye ketté osztását s Biharnak a Sebes-Köröstől délre eső részéből és Arad megyéből egy polgári kerület alakítását. Jósa e parancs értelmében az Arad megyét és Dél-Bihart egyesítő nagyváradi kerület főbiztosa lett. Jósa a rendelet vétele után, október 2-án közölte Drevenyákkal, hogy hivatali összeköttetésük megszűnt. Aczél János Arad megyei első alispánnak D 81. JÖSA PÉTER NAGYVÁRADI KER. FŐBIZTOS 1848 augusztus—1850 augusztus 32 csomó, 6 kötet 1—31. Iratok 1849—1850 1850 1849—1850 1849—1850 31 csomó 1 csomó 4 kötet 2 kötet 32. Titkos iratok 33—36. Iktatókönyv 37—38. Mutatókönyv