Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
Bevezetés
ellátására, a bíróságok üggyvitelének ellenőrzésére és a semmítőszék teendőinek végzésére Windischgrátz és magyar konzervatív elvbarátai ideiglenes igazságügyi közigazgatást kívántak létrehozni, ennek megszervezésére azonban a honvéd hadsereg győzelmes előnyomulása folytán már nem maradt idejük. Azok a „bécsi bürokraták", akiknek centralista törekvései ellen a magyar konzervatívok a Windischgrátz kormányzat idején a sajtóban is küzdöttek, ugyanakkor a maguk elképzelései számára igyekeztek megnyerni a hadseregfőparancsnokot. Stadion 1848. december 27-én közölte Windischgrátzcel a Magyarországnak és Erdélynek a Monarchiához való szerves hozzácsatolására vonatkozóan kidolgozott és a minisztertanács által elfogadott alapelveket. 1 ' Stadion terve az volt, hogy a történeti Magyarország területéből nemzetiségek szerinti szerves területegységeket alakítanak ki, s ezeket politikai igazgatási tekintetben különválasztják, belőlük tartományokat alakítanak. E tartományok belügyeiket egymástól függetlenül, nemzetiségi alapon intéznék, s közigazgatási és képviseleti tekintetben közvetlen kapcsolatban állnának a birodalom központjával. Ez az elkülönítés már a katonai megszállás időpontjától kezdődne, s ezért katonai kerületeket kell kialakítani oly módon, hogy ha majd a haditörvény helyébe polgári közigazgatás lép, ezekből közvetlenül alakulhassanak ki a nemzetiségi tartományok. Windischgrátz azonban nem értett egyet a katonai kerületek ilyen kialakításával, s azt megvalósíthatónak sem tartotta. Már decemberben kinevezte Kempen tábornokot a császári katonaság által megszállott Nyugat-Magyarország katonai parancsnokává, s ezen a területen reá ruházta a katonai és polgári hatalmat a közigazgatás minden ágában. Január 15-én pedig már úgy látta, hogy a császári csapatok fokozatos előnyomulása Magyarország területén három katonai kerület kialakítását teszi lehetővé. Ekkor nevezte ki Kempen altábornagyot a Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Liptó, Túróc, Zólyom, Bars és Komárom megyékből álló katonai kerület parancsnokává, Pozsony székhelylyel. Gróf Wrbna altábornagyot ugyanakkor Buda székhellyel a Pest megyéből, a jászkun kerületből, továbbá Fejér és Esztergom megyékből álló katonai kerület élére állította, báró Burits vezérőrnagyot pedig Sopron székhellyel a Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Veszprém, Sopron, Vas és Győr megyékből kialakítandó katonai kerület parancsnokává tette meg. 18 Burits Jielyébe később gróf Castiglioni tábornok került. 19 A meghódított területek törvényhatóságai működésének irányítására és ellenőrzésére Windischgrátz királyi biztosokat nevezett ki, egy vagy két megye és a területükön fekvő szabad királyi városok élére egyet. A királyi biztosok a katonai kerület parancsnokától kaptak parancsokat, s neki jelentettek minden közigazgatási ügyben, csak sürgős esetekben fordulhattak közvetlenül a hadseregparancsnokság politikai-igazgatási osztályához. A kirá17 Helfert, Jos. Alex: Geschichte Oesterreichs vom Ausgange des Wiener October-Aufstandes 1848. IV. Der ungarische Winter-Feldzug und die octroyirte Verfassung. Erster Teil. Prag 1876. Anhang 41—44. 1. 18 D 8. 214. 19 D 32. 803.
