Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
pecsétjük volt, a császári sassal, és ,,k. k. Distrikts-Oberkommissár" körirattal. 21 A kerületi főbiztosok kinevezése, működésük megkezdése nem történt meg egyszerre: először az északnyugati részeken jelennek meg, amely részek katonai megszállása ezt lehetővé tette. A főbiztosok kivétel nélkül magyarok voltak, Geringer előterjesztésére Haynau nevezte ki őket, és a kinevezéseket az uralkodó hagyta jóvá. Az elsőnek kinevezett főbiztosok közé tartoztak gróf Forgách Antal a trencséni, Andreánszky Sándor a besztercebányai, gróf Szirmay Sándor a kassai, Szentiványi Vince a pesti, Rohonczy Ignác a pozsony—soproni, majd a pécsi kerületben. Már korán megtörtént a jóváhagyása gróf Andrássy György kinevezésének a Szepességbe és Gömörbe., meg Ürményi Józsefénak a fehérvári kerületbe, ők azonban lemondtak állásukról, az első korára és családi viszonyaira hivatkozva, a második azért, mert a kormány által tervezett reformokkal nem tudott egyetérteni. 22 A többi kerületet csak 1849 őszén szervezték meg, miután az ország fegyveres meghódítása befejeződött, és az új katonai és polgári kerületek beosztásának legfelsőbb jóváhagyása megtörtént. Az 1849 októberében kiadott „ideiglenes közigazgatási rendezet", amely a magyarországi államigazgatás új rendszerének alapelveit fektette le, a kerületi főbiztosokat kerületi főispáni címmel ruházta fel. Ugyanakkor azonban azzal, hogy a katonai kerület parancsnoka mellé miniszteri biztost rendelt a polgári ügyek vezetésére, a főbiztosok állásának jelentőségét csökkentette, és végeredményben ezeknek az állásoknak a megszüntetését készítette elő. Valóban, ettől kezdve a megüresedő főbiztosi állásokat már nem töltötték be, hanem ezek hatáskörét a miniszteri biztos vette át. Végül az 1850 szeptemberében kiadott új szervezési rendelet valamennyi főbiztosságot megszüntette, és az országot öt közigazgatási kerületre osztotta fel, mindegyik élén egy-egy „cs. kir. kerületi főispánnal". A lelépő főbiztosok hivatalos irataikat annak a kerületi kormányzatnak adták át, amelynek területéhez addigi székhelyük tartozott. A főbiztosok levéltárainak további története a kerületi kormányzatok, ill. helytartósági osztályok levéltárainak történetével fonódik össze. D 64. ROHONCZY IGNÁC SOPRONI KER. FŐBIZTOS 1849 június—szeptember 3 csomó 1—3. Iratok 1849 3 csomó Rohonczy már 1848 decemberétől fogva működött mint Sopron és Vas megyék kir. biztosa (D 32.). A katonai kerületi parancsnokság 1849. június 14-én közölte vele, hogy Geringer vette át a magyarországi polgári közigazgatást, és hogy a jövőben —• miután az ideiglenes polgári kormányzat megszűnt — a polgári ügyekben közvetlenül Geringerhez kell fordulnia. Az 21 Az instrukciót lásd: D 70. 1849. 296. 22 D 55. 1849. 47. RG.
