Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

egyes megyékbe kiküldött kir. biztosok hatásköre június végén szűnt meg, ekkor helyükbe ideiglenes kormánybiztosok léptek, akik külön utasítás szerint vezették a megye közigazgatását. Ugyanakkor nevezték ki az új kerületi főbiztosokat, akik az ideiglenes kormánybiztosok működését — a katonai kerületi parancsnok felügyelete alatt — közvetlenül irányították. Rohonczyt ekkor kerületi főbiztossá nevezték ki, Sopron székhellyel. Kerületéhez tartozott Sopron és Vas megyéken kívül Pozsony, Mosón és Győr megye is. Júliustól kezdve tehát Rohonczy már nem mint kir. biztos, hanem mint cs. kir. kerületi főbiztos működött, s így már hivatali címében is kifejezésre jutott a szakítás a magyar történeti alkotmánnyal. Pozsony és Mosón megyék közigazgatásának átvétele nem okozott Rohcnczynak különösebb nehézséget, mert e megyék már addig is császári kézen voltak. Más volt a helyzet Győr megyével, oda Rohonczynak szinte a katonasággal egyidőben kellett bevonulnia, hogy a közigazgatást újjászervezze, abból a „forradalmi" elemeket eltávolítsa. A hadműveletek idején Rohonczy gr. Zichy Ödönnel, a III. hadosztály tábori biztosával is levelezett, abból kifolyólag, hogy Zichy bizonyos polgári ügyekben is intézkedett (pl. Ruszt város polgármesterét eltávolította hivatalából, elfogatásokat eszközölt). Haynau augusztus 22-én Rohonczyt az újonnan szervezett pécsi kerület főbiztosává nevezte ki (D 65.), s egyben felmentette őt addigi állásától. A soproni kerület vezetését szeptember elején gr. Cziráky János vette át, ő azonban Pozsonyba helyezte a kerület székhelyét, és új ügykezelést vezetett be (D 69.). D 65. CSEH EDE PÉCSI KER. IDEIGLENES FŐBIZTOS 1849 október 2 csomó 1. Iratok (beadványok) 1849 1 csomó 2. „Levelezési jegyzőkönyv", kiadványok másolati könyve 1849 1 csomó „Kiküldetési jegyzőkönyv", iktatókönyv 1849 Haynau 1849. augusztus 22-én Rohonczy Ignácot nevezte ki a Somogy, Zala és Baranya megyékből alakítandó kerület főbiztosává. Geringer, amikor Rohonczyval tudatta a kinevezést, felkérte őt, mindenekelőtt arról gondoskodjék, hogy a hozzá utalt megyék élére megfelelő kormánybiztosok kerüljenek. Rohonczy azonban nem foglalta el új állomáshelyét, hanem azonnal beadta lemondását. Családi okokra hivatkozott, s erői gyengeségére, amelyek nem teszik őt alkalmassá a nehéz feladat elvégzésére. Különösen a forradalom által erősen érintett Zala és Somogy megyék kormányzata járt nagy nehézségekkel, annál is inkább, mert e megyékben szerinte korábban sem volt rendezett közigazgatás. Ez okokhoz később még az is hozzájárult, hogy Rohonczy nem értett egyet a magyarországi „közigazgatási rendezet" szellemével, amely rendezet szövegét még annak minisztertanácsi tárgyalása