Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
ken megszervezték a városi tanácsot, kinevezték a fizetés nélküli tanácsosokat és a belügyminiszternek javaslatot tettek a polgármester személyére nézve. A fizetett tanácsosi állásokat az elöljáróságnak kellett betölteni és megerősítés végett a helytartósághoz felterjeszteni. Sok volt a panasz a községi terhek egyenlőtlen elosztása miatt, ezért a helytartóság szabályrendeletet hozott, meghatározva az elosztás módját. Ebben azt az elvet állította fel, hogy mindenki olyan arányban kell hogy a községi terheket viselje, amilyen arányban az előnyökben önálló részt kap. A lelencek, árvák és elhagyott gyermekek ellátására azelőtt a megyei házipénztárakból utaltak ki bizonyos összeget, minden megye más-más mérték szerint. Miután a házipénztárakat a kincstár bekebelezte, szükségessé vált, hogy addig is, míg erre a célra külön alapot létesítenek, az államkincstár vegye át e terheket. A kiutalandó összegre nézve egységes kiszabatot állapítottak meg. Elrendelték, hogy a községi számadásokat felülvizsgálatra, a szolgabíróságok útján a megyehatóságokhoz kell felterjeszteni. A tanácsoknak a számadások vezetésére hivatali utasítást adtak, előírták a használandó nyomtatványokat, részletes ügyviteli szabályzatot dolgoztak ki részükre, s ennek betartását a kormányhatóságok ellenőrizték. Geringer hivatalában dolgozták ki az ország új egészségügyi szervezetének terveit is, és innen irányították a szervezés munkáját. A helytartóságon belül egészségügyi bizottságot állítottak fel, a tisztiorvosi állásokat pályázat útján töltötték be. Gondoskodtak a gyógyszertárak ellenőrzéséről, meghatározták az ún. házipatikák tartásának jogát, szabályozták a gyógyszer-taksát, a kórházi ápolási költségeket stb. A hatóságok időszaki jelentéseket küldtek be a himlőjárványról, a nép felvilágosításáról és az oltások rendszeres végrehajtásáról. Védekeztek a kolerajárványok ellen, kimutatásokat kértek be a hatóságoktól a megbetegedésekről. Intézkedtek a klinikák kibővítéséről, bábaképző intézetek felállításáról. Az állatgyógyászati intézetet különválasztották az egyetemtől. Intézkedéseket hoztak a marhavész ellen, az állatorvosokat jelentéstételre kötelezték. A szigorú rendszabályok következtében a marhavész az 1852. évre alábbhagyott. A gazdátlan és veszett kutyák elterjedését igyekeztek megakadályozni. Védekeztek a syphilis ellen is. A polgári biztos, ill. a helytartóság egyik igen fontos feladata volt intézkedéseket tenni a mezőgazdaság fejlesztésére. A magyaróvári gazdasági iskolát állami kezelésbe vették, és alkalmassá tették gyakorló közgazdászok és gazdásztisztek kiképzésére. Egyéb módon is igyekeztek a földművelés ügyét előmozdítani. A gazdászati egyletet támogatták, és védelmük alá helyezték azért, hogy gyakorlati irányt adjanak neki, a mezőgazdaság és gyümölcstermesztés emelése érdekében. A selyemhernyótenyésztést és eperfaültetést az államkincstárból támogatták, minthogy a házipénztárak, amelyekből azelőtt az ilyen felügyelőket és kertészeket fizették, megszűntek. A hegyaljai bortermelést is igyekeztek kirántani háború utáni siralmas állapotából. Erdészeti egylet létrejöttét támogatták. Elkészítették a községi erdők és az alapítványi birtokokon levő erdők állapotának kimutatását. Az erdészeti államvizsgákra vonatkozóan is intézkedtek. Űj vadászati törvényt