Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

nőkévé, annak jele volt, hogy a bécsi októberi forradalom felszámolása után most már a magyarországi forradalom elnyomását tekintette elsőrendű fontosságúnak. A hadseregrendőrségnek kellett a császári csapatok által megszállt magyarországi városokban a rendőri szolgálatot megszerveznie és irányítania. Különösen arra kellett felkészülnie, hogy a magyar főváros katonai megszállásakor ott az ellenforradalmi rendszert azonnal stabilizálja. Felsenthal néhány főnyi személyzettel kezdte meg működését mint magyarországi „Polizeiehef". Kérésére helyettes biztosként melléje adták Maschek Jánost, a bécsi városparancsnokságról, a helyi rendőri ügyek intézésére, és a bécsi belügyminisztériumból, magasabb államrendőri ügyekben való közreműködés céljából, le Monnier Antalt. A hadseregrendőrség először Pozsonyban működött: elfogatta a forradalomban részt vett egyéneket, s megkezdte a tevékenységükre vonatkozó adatok beszerzését. Minthogy Felsenthal és beosztottjai az ottani viszonyakkal nem voltak ismerősek, mindenekelőtt konfidenseket igyekeztek szerezni, s azoktól vártak politikai jellegű értesüléseket. Pozsonyból Felsenthal december 31-én Győrbe ment, ahol szintén bizalmi egyéneket szerzett, s általuk megkezdte a forradalmi sajtótermékek begyűjtését, hogy azok szerzői és kiadói ellen terhelő adatokat kapjon. Egy konfidensét még a császári csapatok bevonulása előtt Pestre küldte az ottani események megfigyelésére. A pesti viszonyokat egyébként némileg ismerte Felsenthal; 1847-ben több hónapot töltött ott Kübeck kamaraelnök megbízásából, az előfordult bank jegy hamisítások ügyének kinyomozásával. Windischgrátz már december 24-én azt az utasítást adta Kempen tábornok, katonai kerületi parancsnoknak, hogy Pozsonyban vizsgáló bizottságot állítson fel, s a politikai foglyokat azután ne küldje Bécsbe. Pest elfoglalása után pedig elrendelte egy „cs. kir. katonai és polgári központi bizottmány" megalakítását azzal a feladattal, hogy a két fővárosban, Budán és Pesten az ellenforradalmi rendszer bevezetése során adódó „különleges" ügyeket intézze, a forradalomban részt vett egyének „vétkességi fokát" megállapítsa, s azokat, akik abban szerepet nem játszottak, igazolja. E vegyes bizottmány elé rendelték nemcsak a forradalomban részes polgári személyeket, hanem azokat a cs. kir. katonatiszteket és katonai hivatalnokokat is, akik a forradalmi hadsereg soraiban szolgáltak, vagy más módon segítették elő a forradalom ügyét. A bizottság elnöke Managetta ezredes lett, tagjai Ernst hadbíró százados és Felsenthal rendőrfőnök, s rajtuk kívül még két katonai és két polgári ülnök. A budai Generalcommando épületében székelő központi bizottmány január 10-én tartotta első ülését. Első osztálya, az „Untersuchungs Section" a vizsgálatok lefolytatásával foglalkozott, második osztálya, a Felsenthal vezette „Politische Section", az értesüléseket szerezte. Január 10-től fogva tehát a hadseregrendőrség mint a katonai és polgári bizottmány politikai osztálya működött tovább. Elsőnek arról kellett gondoskodnia, hogy Pesten és Budán a radikálisok gyülekezési és tartózkodási helyeit megszállássá, irataikat lefoglaltassa. Felügyeletet és irányítást kellett gyakorolnia a pesti és budai városi kapitányságok rendőri funkciói felett, le kellett záratnia a városokat, gondoskodnia kellett az útlevélügy szabályozásáról, házkutatásokat kellett foganatosíttatnia, a katonai hatósá-