Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
Az „Unterwerfungsakten" c. csomó a királyi biztosok által az alájuk rendelt megyéktől, városoktól és községektől kivett hódoló nyilatkozatokat tartalmazza. Ezeket a főparancsnoksághoz küldték be, kísérőirataik a politikai osztály általános iratai között feküsznek. Magukat a hódoló nyilatkozatokat megyék szerint csoportosították. Egy-egy megye anyagát kell kikérni. D 9. A TITKOS IHATOK IKTATÖKÖNYVE 1849 1 íüzet 1. „Elench der Geheimakten", iktatckönyv 1849 1 füzet Az általános iktatókönyvbe bevezetett iratok egy részét bizalmas természetük miatt külön kezelték, ezekről külön iktatókönyvet is fektettek fel. Később az iratok nagy része visszakerült az általános iratok közé, így a titkos iratok iktatókönyvének ez a része a kutatás számára nem jelentős. (Ez a rész az „Erledigte Geschäftsstücke" címet viseli.) A második rész („Unerledigte Gegenstände" címmel) politikai jellegű, fontosabb iratcsoportok s néhány jelentősebb irat lajstroma, mely csupán az egyes iratok, ill. iratcsoportok betűjelét és rövid tárgyát tartalmazza (pl. D. Dionys Pázmándy betreffende Akten). Ezek az iratok és iratcsoportok az általános iktatókönyvben nem szerepelnek. További sorsuk, hollétük ismeretlen. D 286. K. K. MILITAR- UND POLITISCHE CENTRAL-COMMISSION: POLITISCHE SECTION (A cs. kir. katonai és polgári központi bizottmány politikai osztálya) 1848 december—1849 április 1 csomó 1. Iratok 1 csomó Windischgrátz eleinte (1848. december 20-án) arra utasította az alája rendelt hadseregparancsnokokat, hogy politikai foglyaikat biztos kíséret mellett Bécsbe, az ottani katonai központi bizottmányhoz küldjék. Annak egy külön részlege (Untersuchungs-Commission in ungarischen Angelegenheiten) foglalkozott a magyarországi forradalom és szabadságharc résztvevői elleni vizsgálatokkal. Ugyanakkor azt is elrendelte, hogy a hadseregfőparancsnokság mellett hadseregrendőrséget szervezzenek, s annak egyik feladatává tette, hogy a bécsi vizsgálatok számára a szükséges adatokat beszerezze. A hadseregrendőrség vezetésével Felsenthal Rudolf lovagot bízta meg, aki Bécs megszállása óta az ottani központi bizottmány városkapitánysági osztályát (Stadthauptmannschaftliche Section der Central-Commission der k. k. Stadt-Commandantur) vezette. Ez az osztály Bécsben ugyanazt a feladatot látta el, amit a hadseregrendőrségnek Magyarországon kellett ellátnia: a városkapitányság segítségével elfogatta a forradalomban részt vett személyeket, és adatokat szerzett ügyük bírósági tárgyalásához. Hogy Windischgrátz ennek az osztálynak vezetőjét tette meg a hadseregrendőrség fő-