Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Az állami építészeti szolgálat legfőbb irányítását az 1852. április 12-i legfelsőbb elhatározás a kereskedelem-, ipar- és középítésügyi minisztérium hatáskörébe utalta. A minisztérium — amelyet 1855 februárja óta Georg Ritter von Toggenburg vezetett — három osztályra és ezeken belül számos ügyosztályra tagolódott; az építésügy a III. osztály ügykörébe tartozott Az országos építészeti igazgatóságok s az azoknak alárendelt szervek e minisztériumnak (közelebbről annak III. osztályának) irányítása és ellenőrzése alatt álltak. Amikor 1859. november l-jével e szakminisztérium is megszűnt, ügykörét a belügyminisztérium és pénzügyminisztérium között osztották meg. Az építési ügyek közül az út-, víz- és magasépítést a belügyminisztérium kapta, míg a vasútépítés ügyét a pénzügyminisztériumhoz utalták. Az ügykörök megosztásának megfelelően osztották ketté a minisztérium irattárát is. Az 1859. évi útépítési, vízépítési és magasépítési iratokban november 1-től kezdve már a belügyminisztérium IV. osztálya intézkedéseinek nyomai láthatók. Minthogy az októberi diploma által visszaállított magyar és erdélyi kancelláriák a két ország építésügyének irányítását is átvették, az államminisztérium átadta nekik a belügyminisztérium 1860. évi építésügyi iratainak előirataiként tekinthető iratokat is, az 1855—1859. évekből. Az átadás az 1862—1864. években történt. D 5. AKTÉN „UNGARN" UND „WOIWODINA" (Az általános irattár magyarországi és vajdasági vonatkozású iratai) 1856—1859 25 csomó, 1 kötet 1—25. Iratok 1856—1859 25 csomó 26. Mutató 1856—1859 1 kötet A magyarországi építészeti ügyekben az egyes helytartósági osztályok jelentettek a minisztériumnak. Műszaki és pénzügyi kérdéseket illető jelentéseikben mindig csatolták az alájuk rendelt országos építészeti igazgatóságok hozzájuk érkezett jelentéseit, kimutatásait. A helytartósági osztályok jelentései a magyarországi főkormányzóság láttamozásával kerültek a minisztériumhoz, fontosabb személyi ügyekben a főkormányzóság maga intézett a minisztériumhoz jegyzéket. A vajdasági építészet ügyében a minisztérium a Szerb Vajdaság és a Temesvári Bánát helytartóságával levelezett, ez utóbbi terjesztette fel hozzá a temesvári országos építészeti igazgatóság jelentéseit. Sűrűn levelezett a minisztérium a bécsi társminisztériumokkal is; különösen a pénzügyminisztérium fordult hozzá gyakran kincstári építkezésekkel kapcsolatban, valamint a belügyminisztérium, építészet-rendészeti kérdésekben. Az iratok között találjuk a miniszternek az uralkodóhoz intézett eredeti, építészeti ügyekre vonatkozó felterjesztéseit is, uralkodói elhatározásokkal.