Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A legértékesebbek az országos építészeti igazgatóságok időszaki kimutatásai és beszámolói. Féléves kimutatások tájékoztatnak az útépítési és vízépítési szakban végzett munkákról, áttekintések számolnak be az elért eredményekről, az évi áttekintéseket kísérő jelentések általános jellemzést adnak az útügyi, ill. a vízügyi szolgálatról, s javaslatot tesznek a jövőre nézve. A gazdasági kimutatások a kiadásokat és bevételeket tartják nyílván. Az állam nagy összegeket fordított a közlekedési hálózat modernizálására, az országos építési alapok és a természetbeni közmunkák a kiadásokat nem fedezték. A kormányzat éppen ezért foglalkozott az útvám bevezetésének gondolatával. Az állami útépítkezések közül a Pestől Kassára, a Budáról Eszékre és Szegedről Nagyszebenbe vezető útvonalak kiépítése volt a legjelentősebb. A minisztérium gondoskodott az utak rendszeres gondozásának, karbantartásának megjavításáról is. A vízépítés terén a Tisza szabályozása volt méreteiben a legnagyobb. A Tisza-szabályozási Központi Felügyelőség negyedévi beszámolói tájékoztatnak a munka haladásáról ezekben az években. A vízügyi szolgálat kiépítése, a Duna és Tisza hajózható állapotban tartása, téli kikötő építésének terve foglalkoztatta a minisztériumot. A Vajdaságban a Béga- és Ferenccsartonák kiépítése, ill. üzemben tartása volt a fő feladata. A magasépítés terén sem Magyarországon, sem a Vajdaságban nem látott el a minisztérium jelentősebb feladatokat. Az iratok ma is abban a rendben feküsznek, ahogyan a magyar kancellária őket átvette; minden átadott iratcsomó mellett ott fekszik az eredeti átadási jegyzék. Az iratanyag évek szerint tagolódik, ezeken belül alapszámok növekvő rendjében következnek az egyes ügyiratok egymás után. Az alapszám az ügykezdő irat iktatószámával azonos. A mutató az átvétel után készült magyar nyelven a magyar kancellárián. Betűrendben közli a tárgyi címszavakat, személy- és helyneveket, és utal a megfelelő év- és iktatószámokra. Alapszámot nem közöl, a kutatást az egy címszó alatt található iktatószámok közül a legkisebbnél kell kezdeni. Erdélyt illető építészeti ügyekben a minisztérium a Nagyszebenben székelő erdélyi helytartósággal levelezett, az utóbbi terjesztette fel hozzá az erdélyi országos építészeti igazgatóság jelentéseit, időszaki kimutatásait, javaslatait. Az erdélyi utak ebben az időben a magyarországiaknál is rosszabb állapotban voltak. Az utakat hiába javították, nem volt megfelelő alapépítményük, az utak karbantartása sem volt megfelelő: az útmesterekként alkalD 6. AKTÉN „SIEBENBÜRGEN" (Az általános irattár erdélyi vonatkozású iratai) 1855—1859 5 csomó, 1 kötet 1—4. Iratok 5. Iratjegyzékek 6. Mutató 1855—1859 1855—1860 1855—1859 4 csomó 1 csomó 1 kötet