Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

tárgyat, vagy pedig a numerust és a pontos keltet kell megadni. (A pontos kelet csak a lajstromból állapítható meg.) A „Comitatuum et civitatum" sorozatot csomószám kell átnézni; illetőleg ha a kutatót csak egyes törvényhatóságokra vonatkozó iratok érdeklik, adja meg ezek nevét s akkor a kívánt évből megkaphatja az illető törvényhatóságokra vonatkozó iratokat. A perkivonatokat a későbbi időszakban Sauska (1780—82) és Fabiankovics (1783) előadónál, meg a „Dep. publico-politicum" állagban találjuk. 28. ACTA CAPTIVORUM ET MALEFACTORUM (Rabokra és bűnözőkre vonatkozó iratok) 1725—1783 69 csomó, 2 kötet Iratok: „Ladula A—E" . 1756—1779 32 csomó „No. 1—219" 1756—1779 36 csomó „Idealia No. 1—19" 1725—1783 1 csomó Irattári segédkönyvek : „Deductio actorum captivorum et malefactorum", a „Ladula A—E" és a „No. 1—219" lajstroma és mutatója 1756—1779 1 kötet „Idealia captivorum et malefaetorum", az „Idealia" mutatója 1725—1783 1 kötet Mária Terézia 1756-ban elrendelte, hogy a boszorkánypörökben hozott ítéletek végrehajtása előtt a törvényhatóságok küldjék fel a pert a helytartótanácsnak; az pedig terjessze fel neki (0. L. Hélytt. Ivt. Acta captivorum et malefaetorum, Idealia No. 7.); meg akarta ugyanis akadályozni, hogy a megyei és városi bíróságok boszorkányság vádja alapján súlyos — sokszor halálos — ítéleteket mondjanak ki. Ettől kezdve az ilyen pereket felterjesztették a helytartótanácsnak s az az uralkodónak. (Az egyéb perekre vonatkozóan lásd a „Causarum extractus" ismertetését.) 1757-ben azt is elrendelte Mária Terézia, hogy minden törvényhatóság küldjön be jelentést a helytartótanácsnak a börtönökben fogvatartottakról s ezután továbbra is rendszeresen folytatódjék az ilyen jelentések beküldése; a helytartótanács pedig ezek alapján félévenként terjesszen fel neki táblázatos jelentést. (0. L. Helytt. Ivt. Acta captivorum et malefaetorum, Idealia No. 8.) A megyéknek nemcsak a megyei börtönökben, hanem a földesurak börtöneiben levő rabokról is jelentést kellett tenniük. A jelentésekben a törvényhatóságoknak fel kellett tüntetniük a rab nevét, rendi állását, születési helyét, korát, vallását, a bebörtönzés évét és napját, a bűncselekményt, amit elkövetett, a börtönből való távozásának idejét s végül az ítéletet, aminek alapján fogvatartották, illetve ha még nem hoztak végleges ítéletet ügyében, akkor ennek okát. Az intézkedés célja az volt, hogy a törvényhatóságokat gyors igazságszolgáltatásra, az ítélőszékek gyakoribb tartására szorítsa s megakadályozza, hogy a vádlottak hosszú ideig legyenek vizsgálati fogságban. (A már elítélt rabok egyébként ebben az idő-