Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

A „Ladula" sorozat a „Liber deductionis actorum. . ." című lajstrom segítségével használható, amely közli az iratok tárgyát, évét és ladula-fasciculus-numerusból (esetleg ligaturából) álló jelzetét. A lajstrom utal hasonló tárgyú, másutt elhelyezett, illetve oda áthelyezett iratokra (pl. Fasciculi mensium, Acta mechanica, Acta miscellanea, Acta religionaria, Acta sanitatis) s megadja ezek ottani jelzetét. Mutató nincsen a lajstromhoz, de ez nem okoz nehézséget, mert a lajstrom kis terjedelménél fogva gyorsan átnézhető. Az „Idealia No. 1—10" sorozata hasonló című betűrendes mutató segítségével használható, amely a kezdőbetűkön belül szorosabb betűrendbe nem szedett tárgyi címszavak és helynevek alatt közli az iratok rövid tárgyát, évét és numerusát. Az iratok kikérésekor a „Ladula A—B" sorozat iratainál a ladula-fasciculus-numerusból és esetleg ligaturából álló jelzetet, az „Idealia No. 1—10" sorozat iratainál pedig a numerust kell megadni. Ugyanebből az időből külföldi akatolikusok városi polgárrá való felvételével kapcsolatos iratok vannak még az „Acta miscellanea" című állagban s a céhbe való felvétel céljából a városi polgárjog elnyeréséért folyamodókra vonatkozó iratok az „Acta mechanica" című állagban is. A későbbi időszakban Fabiankovics (1780—83) és Sidó (1780—81) előadónál s a ,,Dep. civitatense" c. állagban találjuk az új polgárok felvételére vonatkozó iratokat. 25. ACTA MECHANICA (Céhügyi iratok) 1724—1783 169 csomó, 5 kötet Iratok : „Acta", törvényhatóságok szerint besorolt iratok 1724—1779 166 csomó „Extraserialia" 1739—1766 2 csomó „Idealia 1733—1783 1 csomó Irattári segédkönyvek: Az „Acta" lajstromkönyvei 1724—1779 4 kötet „Idealia mechanica", az „Idealia" mutatója 1733—1783 1 kötet A céhek — amelyek korábban a törvényhatóságok irányítása alatt majdnem teljesen önállóan működtek — a 18. század elejétől kezdve kerültek mindinkább állami ellenőrzés alá. A kormányzat figyelmét főként az a sok panasz irányította a céhekre, amely a céheknek abból a törekvéséből eredt, hogy az iparcikkek árát lehetőleg magasan tartsák és tagjaik kereseti lehetőségeinek biztosítása érdekében a céhbe való felvételt megnehezítsék. (A céheknek ez a magatartása természetesen az ipar fejlődésére is károsan hatott.) A céhek ellenőrzése, szabályozása a helytartótanács útján ment végbe. (Vö. 1729 : 10. t. c.) III. Károly, majd Mária Terézia alatt állandóan folyt a céhek szabályainak egységesítése, működésük uniformizálása; a céhleveleket