Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

a helytartótanács bekérte, átnézte s javaslata alapján azután az uralkodók bizonyos változtatásokkal, ésszerűbb, egyöntetűbb formában adták ki újra a céhleveleket. A céhlevelek kiállítását a kancellária végezte. Gyakori rendeletekkel szabályozták a céhek működésének úgyszólván egész területét, a tanonc- és a legény-felfogadást, felszabadítást, a remeklést, vándorlást, mesterré avatást, a céhgyűlést, céhmesterválasztást, a céhszámadások készítését, a céhekben különböző alkalmakkor szedett illetékeket és bírságokat. Ugyanakkor a céhek ellenőrzését felhasználták a katolizálás érdekében, szigorúan megkövetelve a protestáns céhtagoktól is a katolikus ünnepek megtartását és a körmeneteken való részvételt. A céhek és az iparosok, kereskedők is gyakran fordultak panaszaikkal, kéréseikkel a helytartótanácshoz. A céhügyek intézése során 1724 és 1783 között keletkezett helytartótanácsi iratok legnagyobb részét itt az ,,Acta mechanica"-ban találjuk, de vannak ilyenek az ,,Acta oeconomica" és az ,,Acta miscellanea" állagban is. Az állag iratainak zöme az „Acta" sorozatban van elhelyezve. Az ,,Acta" iratait eredetileg négy tárgyi csoportba: a Ladula A, B, C és D-be osztották be. A Ladula A-ba a céhlevelekre vonatkozó iratokat tették; a Ladula B-be a céhekbe való felvételre, a mester- vagy vándorévek alóli felmentésekre vonatkozó iratokat és az ipar, vagy kereskedés űzésének céljából a városi polgárjog elnyeréséért folyamodók iratait; a Ladula C-be a céhek és céhtagok (iparosok, kereskedők) panaszaira, viszályaira vonatkozó iratokat; végül a Ladula D-be azokra a nem katolikus céhtagokra vonatkozó iratokat, akik a katolikus egyházi szertartásokon, pl. körmeneteken való részvételt megtagadták és emiatt eljárást indítottak ellenük. E négy ladulán belül az iratokat törvényhatóságok: vármegyék, kerületek (Jász-Kun kerület és a hajdú városok) és városok szerint csoportosították. A Ladula B, C és D-ben ezeket a törvényhatóság szerinti csoportokat fasciculusoknak nevezték el és minden fasciculust sorszámmal láttak el. (A Ladula A-ban ezek a törvényhatósági csoportok nem kaptak külön jelzést.) A törvényhatóság szerinti csoportokon belül az iratokat numerusokba osztották be. A numerusok sorszámozását törvényhatóságonkint újra kezdték. Egy numerusba egy ügyigfftot, vagy több hasonló tárgyú ügyiratot tettek; ha több ügyirat került egy numerusba, akkor a numeruson belül időrendben helyezték el azokat. Ezt az eredeti rendet azután megváltoztatták, még pedig úgy, hogy az egy-egy törvényhatóságra vonatkozó iratcsoportot mind a négy ladulából kiemelték és egymás után helyezték el. így most az iratok megyék, kiváltságolt kerületek és városok szerint vannak csoportosítva. A csoportok a törvényhatóságok latin neveinek betűrendjében következnek egymás után. Az egyes törvényhatóságokon belül előbb a Ladula A-ba, azután a B-be, C-be és D-be tartozó iratok fekszenek, eredeti numerusok szerinti rendjükben. A két „Extraserialia" feliratot viselő csomóban irattári rendszerbe nem osztott, nagyrészt jelzet nélküli iratok vannak. A következő csoportok találhatók bennük: kimutatások a megyék és városok által a helytartótanácshoz beküldött céhlevelekről; kimutatások a törölt céhszabályokról; kimutatás 1762-ből a megyék és városok céhekkel kapcsolatos jelentéseinek állásáról; megyék és városok válaszai a céhlevelek felülvizsgálatáról és a mestertaksáról intézkedő 1760. szept. 4-i királyi rendeletre; különböző céhek kérvényei és a megyék, városok ezekkel kapcsolatos levelei stb. 6* 83