Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

irattára három részből tevődik össze: a királyi jogügyigazgatóság iratai közül kiválasztott 1773—1794. évi iratokból, magának az 1795-től 1850-ig fennállt közalapítványi ügyigazgatóságnak az irataiból és ismét a királyi jogügyigazgatóság, majd a pesti pénzügyigazgatóság irataiból. Az iratok java része az alapok kihelyezett tőkéivel kapcsolatos: az adósságok betáblázására, a kamatoknak és a tőkéknek felszólítások, vagy szükség esetén pör útján történő behajtására s a behajthatatlan követelések törlésére vonatkozik. Ezenkívül az alapítványi birtokok jogi ügyeivel: bérbeadásukkal, a bérleti összeg behajtásával, határpereikkel s kisebb számban a birtokokon élő jobbágyság panaszaival kapcsolatos iratok találhatók köztük. Az 1770-es és 1780-as években a feloszlatott rendházak ingóságainak eladására vonatkozó iratok is vannak az anyagban. Az I. rész iratai évek s az éveken belül a királyi jogügyigazgatóságbeli fonsok és positiók szerint következnek egymás után. A II. rész iratai évek s az éveken belül fonsok és positiók szerint tagolódnak. A több éven át folytatódó ügyeknél az előiratokat évről-évre átvitték a következő évbe, úgyhogy az összes irat végül is a legutolsó évben van elhelyezve, az ügyet lezáró irat jelzete (fons-positio) alatt. A III. rész iratai a királyi jogügyigazgatóság, ill. a pesti pénzügyigazgatóság irattárában kapott jelzetek szerint következnek egymás után, vagyis fonsok szerint. (Positioszám nincs az iratokon.) Az I. rész 1773—1781. évi anyagában az 1773—1781 -es évekre terjedő „Index directoratus causarum pol.-fund." című mutató (füzet) segítségével, 1782—1795. évi anyagában pedig a hasonló című mutató (kötet) 1782—1795. évi részének segítségével lehet kutatni. (Ez utóbbi kötet 1773—1781. évi része nem használható, mert nem a helyes jelzeteket adja meg.) Mindkét mutató közli az iratok tárgyát és a fons számát, betűrendbe szedett helynevek, személynevek és tárgyi címszavak alatt. A II. résznél minden évhez iktatókönyvek, lajstromok és mutatók állnak rendelkezésre. Az iktatókönyvek megadják az irat iktatószámát, beérkezése napját, tárgyát, az elintézés napját és módját. A lajstromok („Regestrum . . .", ül. „Irattári lajstrom") az iratok elhelyezési rendjében (azaz fonsonként) haladnak. Minden fonsnál a fons száma alatt közlik a fons tárgyát, majd két külön hasábban a beadványokat és kiadványokat sorolják fel, amelyek az iratváltás időrendjében positio-számokkal vannak ellátva. A beadványoknál és kiadványoknál a beküldő, ill. címzett hatóság vagy fél nevét, az irat tárgyát és közalapítványi ügyigazgatósági iktatószámát közlik. Olyan iratoknál, amelyeket átvittek az utóiratokhoz, közlik az utóirat évét és fonsának számát. (Ilyen esetben ajánlatos a megfelelő év lajstromában a megadott fonsnál megkeresni az utóiratot, mert rendszerint onnan is továbbvitték az iratokat a következő évbe. Ezt mindaddig kell folytatni, amíg a lajstrom már nem utal tovább; ennél az utolsó jelzetnél van ugyanis elhelyezve valamennyi előirat.)- A mutatók („Index", ill. „Mutató" és „Irattár mutatója") betűrendbe szedett helynevek, személynevek és tárgyi címszavak alatt megadják az irat tárgyát és jelzetét (a fons és a positio számát). A III. rész irataihoz semmiféle segédeszköz ninc?. Az iratok kikérésekor az I. rész iratainál az évet és a fonsot, a II. rész iratainál az évet, fonsot és positiót kell megadni. A III. rész iratait — mint-