Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

hogy ezekhez nincs segédeszköz — évenként lehet csak átnézni, s így csupán az évet kell megadni. 145. ACTA FUNDI RELIGIONARII ET STUDIORUM FISCALIUM 1845-től: A VALLÁS-, TANULMÁNYI- ÉS KÖZALAPÍTVÁNYI ÜGYÉSZEK IRATAI Kb. 1787—1867 362 csomó és 4 kötet irat A vallási és a tan/ilmányi alap, meg az egyéb alapok birtokain a gazdasági alkalmazottakon kívül 1787-től kezdve külön alapítványi ügyészek (fiskálisok) működtek. Ezeknek feladata az volt, hogy a birtokok helyi jellegű jogi ügyeit intézzék és a nagyobb jelentőségű ügyekben a szükséges információkat megadják az alapok jogi képviseletét ellátó királyi jogügyigazgatónak, majd 1795-től a közalapítványi ügyigazgatónak, 1850 után pedig ismét a királyi jogügyigazgatónak, ill. a pénzügyigazgatóságoknak. (1787 előtt ezt a munkát a kamarai birtokok hasonló jellegű teendőivel együtt a királyi jogügyigazgató alá rendelt ügyészek végezték; 1787 után azonban ezek már csak a kamarai, ill.,koronabirtokokkal foglalkoztak.) A vallási és tanulmányi alap ügyészeinek munkája során létrejött sokrétű, a gazdaság- és jogtörténet szempontjából egyaránt értékes iratanyag — valószínűen az 1850-es években — a pesti pénzügyigazgatósághoz került. Ott selejtezést hajtottak végre benne: csak a jogi szempontból jelentősnek ítélt iratokat tartották meg s az egyes ügyészségek megmaradt iratait borítólapokkal és új jelzetekkel látták el. Ennek a rendezésnek a megtörténte után azonban az ügyészségi iratanyag jelentős részének rendje felbomlott s közé keveredett a közalapítványi ügyigazgatóság, ill. az ennek feladatait ellátó királyi jogügyigazgatóság és pénzügyigazgatóságok nagy mennyiségű iratanyaga, sőt kisebb mértékben 1867 utáni alapítványügyi iratok is. Ilyen állapotban vette át az iratokat 1925-ben az Országos Levéltár. Az átvétel után megkezdték az iratanyag rendezését és a közalapítványi ügyigazgatóság, meg jogutódai iratainak jelentős részét kiválasztották belőle (ezek a kiválasztott iratok alkotják most a „Directoratus causarum politico- fundationalium" fondot), egy részük azonban még most is az ügyészek iratai között van. Az ügyészek irataiként nyilvántartott 362 csomó iratnak hozzávetőleges becslés szerint még mindig majdnem a fele a közalapítványi ügyigazgatóság irattárába tartozik. Ezek a közalapítványi ügyigazgatósági iratok részben külön csomókban vannak (52 csomó 1848 előtti és 65 csomó abszolutizmus-kori visszaosztandó közalapítványi ügyigazgatósági irat van külön csomókban), részben pedig az egyes ügyészségek nevével jelzett, vagy tárgyi megjelölést viselő csomók iratai közé keveredve találhatók. Áz egész iratanyag alapos rendezése, a közalapítványi ügyigazgatóság irattárába tartozó iratok kiválasztása előtt tehát még az egyes csomók felirata alapján is csak megközelítőleg lehet eligazodni az anyagban. A csomók feliratait itt nem is közöljük, mert ez a valóságnak meg nem felelő képet adna az iratanyagról.