Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

Az elnök a helytartótanácson és az építési főigazgatóságon kívül levelezésben állott Békés, Csongrád, Arad, Szabolcs, Szatmár, Bihar, Heves, Közép-Szolnok és Kraszna megyével, a Nagykunság kapitányával és természetesen a szabályozást vezető és végző mérnökökkel is. Huszár Mátyás „dirigens geometra" 1830-ban történt eltávolítása után átmenetileg Zelenka Lajos, majd Varga János vezette műszaki részről a munkálatokat. 1832-től Beszédes József is részt vett a szabályozási munkákban; Varga János és ő irányította a munkákat; kb. 1837-től kezdve pedig egyedül Beszédes volt a „dirigens hydraula", magyarul: igazgató vízmérnök. Az iratpk közül tárgyi szempontból főként a szabályozási munkákkal, malmokkal kapcsolatos levelek, jelentések értékesek; ezek mellett megtaláljuk itt a mérnökök fizetési ügyeivel kapcsolatos iratokat is. Az iratok évek, ill. évkorok szerint s ezeken belül numerusok (folyószámok) szerint voltak rendezve s lajstrom is készült hozzájuk. A második világháborúban az iratanyag megrongálódott, erősen meg is csonkult s rendje felbomlott. A rongált iratok restaurálása és az iratok rendjének helyreállítása már megtörtént. Az iratokat — azokban az években, amelyekről a lajstrom fennmaradt — a lajstrom segítségével lehet használni. 132. Gr. SZÉCHENYI ISTVÁNNAK, A KÖZLEKEDÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK IRATAI 1845—1848 1 csomó 1845 szeptemberében az uralkodó Széchenyi Istvánt a helytartótanácsban felállítandó közlekedési bizottság elnökévé és egyúttal helytartótanácsi tanácsossá nevezte ki. A'bizottság feladatát abban jelölte meg, hogy tárgyalja mindazt, ami a helytartótanács teendőihez tartozik a közlekedés tekintetében, tehát a folyók szabályozását és hajózhatóvá tételét, a csatornák, országutak, vasutak építésének ügyét és az ezekkel kapcsolatban keletkező magántársaságok ügyét s mindezekre vonatkozóan tegyen javaslatokat. Megbízta Széchenyit, hogy addig, amíg a bizottság meg nem kezdi működését, királyi biztosként járjon el a közlekedési ügyekben. 1846-ban már működött a bizottság; ez év decemberében alárendelték az építészeti igazgatóság hajózási és útépítési osztályait. 1847 áprilisában Clark Ádámot tanácsadóvá nevezték ki a bizottság mellé. A Széchenyi" Istvánhoz, mint a közlekedési bizottság elnökéhez érkezett iratokat külön iktatták s rájuk vezették a kézhezvétel napját. A kiadványok fogalmazatain Széchenyi István aláírásával jelezte, hogy azok kiadhatók. Az állag nem teljes, sok irat hiányzik. A meglevő iratok nagy része a Tisza szabályozásával kapcsolatos, de természetesen a közlekedési bizottság hatáskörébe tartozó egyéb tárgyakra (pl. vasút, a fiúméi kikötő és a Lujza-út építése) vonatkozó iratok is vannak köztük. Az állag rendezett, évek és éveken belül iktatószámok szerint vannak elhelyezve az iratok. Segédkönyv nincs hozzájuk, a kutatónak magukat az iratokat kell átnéznie.