Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

Ví. EGÉSZSÉGÜGYIEK 133. ACTA COMMISSIONIS IN RE SANITATIS OCCASIONE LUIS PESTIFERAE ANNO 1739 BUDÁM DELEGATAE (A pestisjárvány alkalmából 1739-ben Budára küldött királyi bizottság iratai) 1739 Ügyviteli jegyzőkönyv : „Protocollum de dato 8. Julii 1739", a közlekedési zár alóli felmentési kérelmekről vezetett jegyzőkönyv . 1739 1 füzet Az 1737-ben Magyarországra behurcolt pestisjárvány 1738-ban már Budán is felütötte fejét. A helytartótanács 1738. október 7-én elrendelte, hogy Budán katonai elnöklettel a politikai és kamarai hatóságok bevonásával egészségügyi bizottságot állítsanak fel. November 29-én a város körülzárását rendelték el. A zárlat következtében az élelmiszerárak 1738—1739 telén már rendkívül felemelkedtek. A Buda környéki falvak élelmiszerbevitelét ugyanis teljesen megtiltották, nehogy a betegséget tovább terjesszék. Ezenkívül még a Budán állomásozó katonaság is növelte az élelmiszerhiányt. A rossz élelmezési viszonyok miatt már 1739 januárjában nagy volt az elégedetlenség a lakosság szegényebb rétegei között. Fokozta az elégedetlenséget az, hogy a megbetegedések a zárlat és a védőintézkedések ellenére is tovább tartottak. A nép körében az a hit terjedt el, hogy az orvosok maguk terjesztik a betegséget. Hasonló hatást váltottak ki a túlszigorú védőintézkedések (például a betegek ágyneműinek elégetése) és a kórházakban kezeltek rossz élelmezése és ápolása. A fokozódó elégedetlenség 1739. március 20-án a Rácvárosban felkelésben tört ki, amelynek több halálos áldozata is lett. A rendet a katonaság hamarosan helyreállította, a felkelés okainak kivizsgálására és célszerű intézkedések hozatalára az uralkodó 1738. május 29-én kelt rendeletében külön bizottságot küldött ki. A bizottság elnöke gróf Nádasdy Lipót tárnokmester, helytartótanácsi tanácsos volt, tagjai pedig Rudovszky Vencel tábornagy, az udvari haditanács tagja, Fábiánkovics György helytartótanácsi tanácsos és Kirchstaettern Mátyás az alsó-ausztriai kormányzóság tanácsosa voltak. A fenti jegyzőkönyv feltehetően ennek a bizottságnak a működése során keletkezett. Kizárólag a közlekedési zárlat alól való felmentés miatt a bizottsághoz benyújtott kérelmeket és azok elintézését tartalmazza. 1739. július 8-tól 1739. október 13-ig vezették. A bizottság felterjesztéseinek a fogalmazványai az „Acta sanitatis" „Regestranda" sorozatában találhatók. A „Regestranda" sorozat rendezése után az ott található fogalmazványokat is ehhez a fondhoz kell áthelyezni.