Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

nevét, ahol az építkezés történt, utána pedig az ügynek az osztály iktatókönyvében kapott számát. Tehát a mutató bejegyzései a következő képet mutatják: Pfarhaus zu ALIGA Nro. 117., vagy Waldamts Gebau in ARAD Nro. 173, 197. stb. A hajózási osztály iktatókönyve az 1825—1828 közötti időből maradt ránk, mutatók nélkül. Itt a következő adatok találhatók: 1. A beküldő hatóság és az építészeti igazgatóság iktatószáma tört formában, az utóbbi nevezőként 2. A hajózási osztály száma 3. A beérkezés kelte 4. A mellékletek száma (külön a terveké, külön az iratoké) 5. A beadvány tárgya és kelte 6. Az elintézés tartalma 7. A kiadás napja 8. A kimenő mellékletek száma 9. Az irattári jelzet (ez a rovat kitöltetlen) Az építési igazgató iktatókönyve 1845-ből, az út- és hídépítési osztályé pedig 1845-ből és 1846-ból maradt meg. E kötetekben az alábbi rovatok szerepelnek: 1. Az építészeti igazgatóság, a helytartótanács és kamara iktatószáma külön-külön rovatban 2. A terv és iratmellékletek száma külön-külön rovatban 3. Az érkezés napja 4. A beadvány tartalma 5. Az ügyintéző neve 6. A kiadás kelte 7. Az elintézés rövid tartalma E segédkönyvek az alapleltározás után az abszolutizmuskori építészeti hivatalok iratai közül 1955-ben kerültek elő, mutatók nélkül. Az egyes osztályok iktatásainak csupán az ügyintézés szempontjából volt jelentősége. Megkönnyítették a nyilvántartást és az ellenőrzést. Az iratokon már nem tüntették fel az osztályok iktatószámait. Az igazgatóság iratai az 1810-es évekig úgyszólván teljesen elpusztultak. Az 1810-es évekből is csak igen töredékes anyag maradt meg. Az 1820-as évektől kezdve ugyan növekszik a megmaradt iratok száma, de még ezután is hiányos. Selejtezték is a későbbi időben az anyagot. Ezt az iktatókönyvekben „kiselejteztetett" pecsételéssel jelölték meg. Hogy a selejtezés mikor történt, nem lehet megállapítani. A hiányzó iratanyag mennyisége is teljes pontossággal csak a rendezés, az eredeti irattári rendszer helyreállítása után állapítható meg. Az 1810-es években megszüntették az igazgatóság irattárában a korábbi fasciculus numerus rendszerű tagolást és az iratokat iktatószámok szerint helyezték az irattárba, tekintet nélkül arra, hogy építészeti, út- és hídépítési vagy hajózási ügyre vonatkoztak. Az iktatókönyvek tehát egyben irattári segédkönyvek is voltak. Az irattárnak ezt a rendszerét 1848 után felbontották és az iratok egy részét folyók szerint csoportosították. Ekkor keletkeztek a ma is meglevő Duna (40 csomó), Maros (15 csomó), Tisza (3 csomó), Körös (5 csomó), Vidra (1 csomó), Borsóvá, Garam, Hernád, Lajta, Miava, Sárvíz,