Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

Szamos (1 csomó), Morva (1 csomó), Sió, Kapós, Séd, Vág, Zagyva (1 csomó), Bodrog, Laborc, Latorca, Ipoly, Topolya, Ung, Ondava (1 csomó) feliratú sorozatok. Ezt a kiválogatást és az említett sorozatok összeállítását igen pontatlanul végezték. A Duna feliratú csomóban ugyanis a Tiszára, Marosra, Kulpára stb. vonatkozó iratok, sőt építészeti ügyek is találhatók. Viszont a többi sorozatban is vannak a Dunára vonatkozó iratok. Az egyes folyóneveken belül az iratok évek, azon belül pedig az iktatószámok rendjében találhatók. Ezenkívül azonban az iratoknak egy része megmaradt eredeti irattári rendjében. A folyók szerinti sorozatok az 1920-as évek második felében a kereskedelemügyi minisztérium irataival kerültek az Országos Levéltárba. Az alapleltározás után 1957-ben azonban az abszolutizmus-kori építészeti hivatal irattárából előkerült 40 csomó irat (1816-tól 1848-ig), az eredeti irattári rendszerben. Ezenkívül még a „Tiszaszabályozási iratok" és az építészeti igazgató 1845-ös, az út- és hídépítési osztálynak pedig az 1845-ös és 1846-os iktatókönyve volt az abszolutizmus-kori építészeti hivatal iratai között. Az építészeti osztálynak 1788—1797 közötti, az alapleltárból szintén hiányzó iktatókönyvét 1953-ban a kincstári ügyészség anyagában találták. A jelenleg fennálló irattári rendszer megnehezíti a segédkönyvek használatát és ezáltal az anyagban történő kutatást. Az iktatókönyvből kijegyzett ügy iratait ugyanis több sorozatban kell keresni. Az eredeti irattári rendszer helyreállításával ezek a nehézségek megszűnnek és az iktatókönyvekből kiírt ügy iratai az év és iktatószám feltüntetésével kérhetők lesznek. Az ismertetésnél az iratanyagot már az eredeti rend szerint vettük fel. Az építészeti igazgatóságnak az irattár mellett külön térkép- és tervtára volt. Már 1788. augusztus 1-én utasította a helytartótanács az irattári hivatalát, hogy a felállított igazgatóság részére hivatali használatra az irattárban található folyótérképeket (Flusskarte) és helyrajzokat (SituationsPlan) a szokásos nyugta ellenében adja át. Az igazgatóság folyószabályozási és csatornázási munkálatai során a térkép és tervanyag rendkívül megnövekedett. 1845-ben a helytartótanács rendelete alapján 200 forint évi fizetéssel külön szakértőt alkalmaztak a térképek és tervek, valamint az ezekhez csatolt vízmérési iratok kezelésére. 1846-ban csupán a Dunára vonatkozó térkép- és tervanyag értékét több százezerre becsülték. Ezt az anyagot 1849ben a szabadságharc bukása után az abszolutizmus-kori építészeti hivatal, majd 1867 után az ennek örökébe lépő szervek vették át. A térképek és tervek egy része később a Vízrajzi Intézethez került és innét 1952-ben az Országos Levéltár térképtárának adták át. 129. B. VA Y MIKLÓS KIRÁLYI BIZTOS IRATAI 1803—1824 8 csomó, 4 füzet / Iktatókönyv lB 15—1824 Iratok 1803—1824 1 füzet 8 csomó 2 füzet