Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

kis cédulák tanúskodnak, amelyeken a számvevőség a helytelennek talált összegezéseknél a helyes összeget feltüntette. A „Juden Toleranztax-Journalen" Abauj, Arad, Árva, Bács, Baranya, Békés, Csanád, Bihar, Csongrád, Vas, Esztergom, Komárom, Liptó, Máramaros, Sopron, Sáros, Turóc, Ugocsa, Ung, Veszprém, Szabolcs, Zemplén, Fejér és Szepes megye zsidó türelmi taxa elszámolásait tartalmazza. Ezeket a számadásokat a megyék a kerületi kamarai adminisztrációkhoz küldték be s azok ellenőrizték. A kerületi kamarai adminisztrációktól az elszámolások felülvizsgálat végett a számvevőséghez kerültek s ott Fröhlich számtiszt ellenőrizte őket és megjegyzéseit rávezette a borítólapokra. A számadások mellett ott találjuk a megyéknek a kamarai adminisztrációkhoz szóló leveleit s a kamarai adminisztrációknak a számadásokkal kapcsolatos fogalmazványait is. A számadásokban a taxát fizető zsidók név szerint fel vannak tüntetve. A ,,Tabelláé captivorum" feliratú csomóban megyéktől beérkezett 18.04—1808. évi rabjegyzékek és kísérő iratok vannak, három számból álló számvevőségi jelzettel (pl. 1804: 49/1/156) ellátva. A csomó nem tartalmazza valamennyi 1804—1808. évi rabjegyzéket és kísérő-iratot, s a jelzetek sem hiánytalanul következnek egymás után. A rabjegyzékek a következő adatokat tartalmazzák: a rab neve, étetkora, vallása, születési helye, a bebörtönzés éve, hónapja, napja, a per befejezésének napja, az ítélet. A számvevői bizottságnak a megyei tisztviselők fizetésrendezése ügyében 1738-ban készült terjedelmes, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyve másolatban van meg itt; ez a javaslat az 1777. évi 1738-as iktatószámú helytartótanácsi irattal kapcsolatos. A számvevőség munkájáról szóló jiegyedévi táblázatos kimutatások — amelyek külön készültek a számvevőség adói osztályán és a számvevőség alapítványi osztályának egyházi és világi alosztályán végzett munkáról — csak hivataltörténeti szempontból használhatók, minthogy csupán a különböző számvevőségi munkafajtákban elvégzett, ill. hátralékos munkák számát adják meg. Az ügyviteli segédkönyvek közül a ,,Prodromus" címet viselő két kötet azonos tartalmú; az első az adói ügyosztályé, a második pedig Venturini János számvevőségi tisztviselőé volt. Ezekben a kötetekben a törvényhatóságok, főispánok, az országos biztosság kerületi biztosai stb. számára az adóügy kezelésére, a hadiadó ügyével összefonódó katonai ügyekre, meg néhány egyéb ügyre vonatkozóan az 1770—1784. években kiadott helytartótanácsi és királyi rendeletek szövegét, az adóügyi törvényekből és királyi rendeletekből tárgyak szerint összeállított kivonatokat és a helytartótanácsi számvevőség 1770. évi utasítását találjuk. A kötetek elején jegyzék van, amely megmutatja, hogy az egyes rendeletek, ill. kivonatok a kötet mely lapján találhatók. (Maguk a rendeletek és kivonatok a köteteken belül külön mutatókkal is el vannak látva.) Az ,,Instructio pro regii locumtenentialis exactoratus directore et officio" című kötetben a számvevőség igazgatója és a számvevőség számára 1803-ban kiadott királyi utasítást találjuk, mellékletekkel. Külön bele van téve a kötetbe a számvevőségi tisztviselők 1845. évi magyar nyelvű eskümintája. A kötet elejére Ebeczky Imre számvevő beírta a számvevők által