Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

és a lelkészpénztárhoz csatolta. (A lelkészpénztár létrejöttére 1. az „Acta cassae parochorum" ismertetését.) A vallásalapnak adományozta azután az uralkodása későbbi éveiben feloszlatott rendházak és megszüntetett prépostságok vagyonát, valamint az üresedésben levő egyházi javadalmak jövedelmeit (az intercalaris jövedelmeket) is. I. Ferenc az intercalaris jövedelmeknek a vallásalapba való beszolgáltatását 1792. május 21-i rendeletével megszüntette ugyan, viszont 1803. augusztus 19-én elrendelte a püspöki jövedelmek feleslegének a vallásalapba adását és a káptalanok kötelező hozzájárulását a vallásalap gyarapításához. A vallásalap — jelentős pénzvagyona mellett — számos birtok és épület tulajdonosa volt. Ezek igazgatását a helytartótanács irányította, az ellenőrizte a számvevőség segítségével a birtokokat kezelő alkalmazottak számadásait. A kamarai adminisztrációk megszervezése után a vallásalap birtokainak — ugyanúgy, mint a tanulmányi és egyetemi alap birtokainak, valamint a kamarai birtokoknak — közvetlen gazdasági igazgatását a II. József által szervezett tíz kerület főispánjai mellett működő kamarai adminisztrátorok irányították a helytartótanács ellenőrzése alatt. A vallásalap birtokainak sorsa igazgatásukat tekintve később is mindig azonos volt a tanulmányi és egyetemi alap birtokaiéval. A II. József halálát követő átszervezések (a helytartótanács és kamara szétválasztása, a kamarai adminisztrációk megszüntetése) után továbbra is a helytartótanács felügyelete alatt maradtak, s beosztották őket az 1793-ban az alapítványi alapok (tanulmányi alap, egyetemi alap, vallásalap és néhány kisebb alap) igazgatására szervezett kerületekbe. (Mindezeket 1. részletesen a „Dep. fundi studiorum" ismertetésében.) A kerü' letek élére kinevezett prefektusok számára 1794-ben kiadott utasítás szerint az egyes kerületekbe a vallásalap következő birtokai tartoztak: a pesti kerületbe Bottyán (Pest m.), Pásztó (Heves m.), Piliscsaba (Pest m.), Csolnok (Esztergom m.), Vörösmart (Heves m.), Acsa, Báránd (Fejér m.), Pilismarót (Esztergom m.), Kenderes (Heves m.), Cegléd (Pest m.), Taksony (Pest m.), Szalkaszentmárton (Pest m.), Jánoshida (Pest m.), Márianosztra (Hont m.) és Ordasháza (Pest m.), a nagyváradi kerületbe Szentmárton, Szentjános, Ottomány, Bél és Vaskó (valamennyi Bihar megyében), a kuttyevói kerületbe Szvetice (Zágráb m.), Velika (Kőrös m.), Remete (Szeréin m.), Lepoglava (Várasd m.), Vukovina (Zágráb m.), Csáktornya (Zala m.), Nedelanyec (Várasd m.), Liubesic (Kőrös m.), Ladanye és Kalinovec (Várasd m.), Bukovec (Zágráb m.), Lesztakovec kúria (Várasd m.), Pergavec és Purga portio (Várasd m.), a fiumei kerületbe Carniolicum és Cirquenic, a sellyei kerületbe Diószeg (Pozsony m.), Kolos (Nyitra m.), Nagymagyar (Pozsony m.), Dinesd (Pozsony m.), Bolerász (Pozsony m.), Máriavölgy (Pozsony m.), Elefánt (Nyitra m.), Máriacsalád (Bars m.), Csattá (Bars m.), Zobor (Nyitra m.), Deáki (Pozsony m.), Zsámbokrét és néhány kisebb portio, a pécsváradi kerületbe Magócs (Baranya m.), Vaiszló (Baranya m.), Szentkút (Vas m.),