Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

a jászói kerületbe Jászó (Abaúj m.), Gáva (Szabolcs m.), Sajólád (Borsod m.), Lelesz (Zemplén m.), Lehnic (Szepes m.), Harkács (Gömör m.), Sátoraljaújhely (Zemplén m.), Terebes (Zemplén m.), Varanó (Zemplén m.), Felsőgyőr (Borsod m.), Mocsár (Ung m.)és végül a szentmártoni kerületbe Csorna (Sopron m.), Pannonhalma (Győr m.), Somlyóvásárhely (Veszprém m.), Nezsider (Mosón m.), Wohndorf (= Bánfalu, Sopron m.), Majk (Komárom m.), Tihany, Tűrje, Rokolán, Nyavalád (mindegyik Zala megyében), Ledec (Sopron m.) és egy asszonyfai portio. (Természetesen a vallásalapra szállott épületeket is beosztották a megfelelő kerületbe.) Az alapok birtokainak ez az igazgatási szervezete egészen 1848-ig megmaradt, mindössze annyi változással, hogy egyik-másik kerület székhelyét más helységbe tették át. A vallásalap birtokállományában — kisebb cseréket, eladásokat nem számítva — az 1800-as években történt jelentősebb változás. Ekkor a piliscsabai, ácsai, szentjánosi, remetei, lepoglavai, diószegi, bolerászi, máriavölgyi, sátoraljaújhelyi, terebesi és felsőgyőri birtokokat elcserélték a nagykövéresi (Temes m.), csákovai (Temes m.), püspökladányi (Szabolcs m.) és ecsegi (Heves m.) birtokokért; a bencés, premontrei és cisztercita rendnek 1802-ben elrendelt visszaállítása következtében pedig Pannonhalma, Tihany, Jászó, Lelesz, Csorna, Tűrje, Jánoshida és Pásztó birtokot visszavették a vallásalaptól az illető rendek számára. A vallásalapi birtokok igazgatásának irányítása ugyanolyan feladatokat rótt az egyházi javak gazdálkodási osztályára, mint amilyeneket a tanulmányi és egyetemi alap birtokaival kapcsolatban a dep. fundi studiorum végzett. Ezeket itt nem is részletezzük, hiszen kifejtésük megtalálható a „Dep. fundi studiorum" ismertetésében. Meg kell azonban jegyezni, hogy a dep. fundi studiorum a tanulmányi alapok minden jogügyének irányításával is foglalkozott, a dep. ecclesiasticum oeconomicum bonomm-nak azonban csak a vallásalapi birtokokkal és épületekkel kapcsolatos jogi ügyek (pl. bérleti díj behajtása) irányítása tartozott a hatáskörébe, a vallásalapi tőkékkel kapcsolatos jogi ügyek irányítását pedig a dep. ecclesiasticum oeconomicum és a dep. ecclesiasticum fundationale látta el. A vallásalapi birtokokon kívül a dep. ecclesiasticum oeconomicum bonorum intézte az üresedésben levő (vacaijs) egyházi javadalmak (püspökségek, apátságok) birtokainak igazgatását israz új javadalmas kinevezésekor azután az uralkodó rendeletére átadta neki a javakat. Ezenfelül még a közalapítványi ügyigazgatóság, az alapítványi ügyészek személyi és fizetési ügyeivel is foglalkozott. Az ügyosztály anyagában elhelyezett ülésjegyzőkönyvek 1787-től 1790. április 29-ig vegyesen tanácsülési és egyházi bizottsági jegyzőkönyvek, 1790. május 11-től 1794. március 11-ig tanácsülési jegyzőkönyvek, s 1794. március 15-től kezdve végig bizottsági jegyzőkönyvek. Az „Acta'' segédkönyvei a „Regestrum et index" c. lajstromok és mutatók. A mutatók — az 1787/88-as évkor és az 1788. év közös mutatójától eltekinteve — egybe vannak kötve a lajstrommal. Az 1787/88-as évkor és az 1788. év közös mutatója az 1787/88. évkörbeli iratokat ,,1787"-tel, az 17-88. évbelieket pedig „1788"-cal jelzi.'A lajstromnak az 1787/88. évkörben, az 1789—1794, 1810. és 1816—1848. években egybekötött számsora is van.