Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

Iratok : „Acta. .." . . 1783„Ácclusa" 1784„Normalia..." 1724Irattári segédkönyvek : „Regestrum et index . . .", lajstrom és mutató 1785„Series numerorum . . .", számsor 1786„Index normalium . . .", mutató 1724 Irattári kezelőkönyvek: „Liber praenotationis . . .", szerelő-és kölcsönkönyv 179718211821-1848 -1848 -1848 -1848 -1794 -1846 „Elenchus actorum anno 1848/49 ex departamento contributionali ad rationem locumtenentiatus Croatici abhinc extradatorum", a Horvátországnak átadott iratok jegyzéke . 332 csomó 25 csomó 4 csomó 64 kötet 2 füzet 2 kötet -1819 -1827 -1875 10 kötet 1830—1848 1 kötet A közadói osztály munkájának zömét a hadiadóval (contributio, quantum contributionale) kapcsolatos feladatok intézése tette ki. (Az 1783 előtti időszak ilyen tárgyú iratainak legnagyobb része az „Acta quanti contributionalis" állagban van; emellett azonban a biztossági ügyek iratait tartalmazó tárgyi és alaki állagokban — köztük az „Acta miscellanea"-ban is — találhatók a hadiadóra vonatkozó iratok. Az előadók szerinti iratokban pedig Balassa (1780-83) és Csáky János (1780-83) iratai között találjuk az ezzel kapcsolatos iratokat.) A városok és a jobbágyok (meg az egytelkes és armális nemesek) által fizetett hadiadó II. József uralkodása kezdetén mintegy 4 400 000 forint volt. Ennek az összegnek egy részét a katonaságnak nyújtott természetbeni szolgáltatásokkal rótták le a megyék és a városok, más részét pénzben fizették. Bár II. József tervbe vette az adózás rendszerének megváltoztatását, a nemesség megadóztatását, a nemesség ellenállása miatt nem került sor reformra ezen a téren s megmaradt az adózásnak már régebben kialakult rendszere. Az adó összegét esetről esetre az országgyűlések, illetve a nádor elnöklete alatt konkurzusok szabták meg. A mégállapított összegből a megyéknek és városoknak a portaszám szerint rájuk eső részt kellett viselniük. A törvényhatóságok az adó kirovását mesterséges adóegységek, az ún. dica-k alapján végezték. A hadiadón kívül az adózóknak még háziadót is kellett fizetniük a megyei és városi önkormányzat költségeinek fedezésére. A háziadó általában 1/5 vagy 1/4 része volt a hadiadónak. Ez az adórendszer maradt érvényben egészen a rendi korszak végéig. A hadiadó és a háziadó ügyét a kormányzat természetesen állandóan figyelemmel kísérte a helytartótanács útján. Hozzá érkeztek be a megyéktől az évenkint készített dica-összeírások (dicalis conscriptio-k, adórovati összeírások), illetve ezek összegezései (summarium-ok, összes foglalatok) s az adó-