Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

Külön kútfőkben kezelték ,,az úri és közterhek viselésére elégtelen és veszedelmes kicsapongásokban, vagy nyilvános nyakasságban vétkeseknek találtatott telkes jobbágyok vagy úrbéri zsellérek kibecsültetésére" vonatkozó iratokat, melyek szintén különös érdeklődésre tarthatnak számot a történetkutatás részéről. Végül gyakran fordultak az ügyosztályhoz földesurak és jobbágyok egyaránt, urbáriumokról, vagy egyéb iratokról szóló másolatok kiadásáért. Az úrbéri ügyosztály működése során keletkezett iratok felállításánál kétféle rendszerrel találkozunk. Az ügyosztály iratait ugyanis 1784—1788-ig az ,,Acta urbarialía" sorozat, azaz az úrbéri bizottság 1773 és 1783 közötti iratainak föntebb ismertetett rendszerében helyezték el. 1788-ban az úrbéri ügyosztály irataínak elhelyezésénél is rátértek a többi departamentumnál már nagyrészt kezdettől fogva alkalmazott kútfő-tétel szerint történő lajstromozásra és tárolásra. Az évi keretegységnek alkalmazásától az 1784 és 1788 közötti iratoknál két esetben is eltértek. Az 1785. és 1786. évi iratokat ugyanis együtt lajstromozták, az iratok felállítása azonban évenként történt. Az iratok lajstromán és mutatóján tehát az ,,1785/86" évkor van feltüntetve. Az 1787. és 1788. éyi iratoknál az 1788. évi iratok egy részét az 1787. éviekkel, másik részét pedig külön 1788. év alatt helyezték el. Az 1787. évi iratokkal együtt tárolt 1788-as iratok lajstromozása is együtt történt. A lajstromkönyvön az 1787/1788 évkört tüntették fel. Maguk az iratok azonban csak ,,1787" jelzetet kaptak. Az 1788. évi iratok másik részét már az 1788. évi lajstromkönyvben lajstromozták és felállításuk is külön történt. Az,,1788"-as feliratú lajstromkönyvben és az ,,1788" évjelzettel ellátott iratok között tehát nem a teljes évi iratok találhatók. Az „Acta departamenti urbarialis" sorozathoz készített lajstromkönyvek rendszere 1788-íg megegyezik az úrbéri bizottság iratairól 1773 és 1783 között készített lajstromkönyvekkel. Eltérés annyiban van, hogy 1784-ben már mutatót is készítettek a lajstromkönyvhöz, melyben a fontosabb tárgyi címszavak abc-rendjében az egyes ügyek rövid tartalmát és numerus jelzetét (csak a főszámot) adták meg. 1788-tól kezdődően viszont a többi ügyosztály lajstromkönyveivel azonos rendszerű az úrbéri ügyosztályé is. Az egyes ügyek főként az első években általában mindig külön kútfőszámot kaptak. A lajstromozás terén lényegesebb változás 1799-ben történt, amikor a megyei jegyzőkönyveknek az úrbéri ügyekre vonatkozó részeiről szóló másolatait a megyék nevének abc-rendjében a rájuk vonatkozó iratokkal külön kútfőkbe helyezték és ezután következnek — később tárgyi csoportokra tagolva — az egyéb ügyek. Ez a rendszer aztán egészen 1848-ig fennmaradt, a tárgyköröket tartalmazó kútfők egyre határozottabb kialakulásával. 1785-ben készítették az első számsort az ügyosztály irataihoz, 1790-ben pedig már a lajstromkönyvvel és mutatóval is egybekötötték. Az 1785. és 1786. évi számsorok csak a tanácsülések időrendjében az iratok iktatószámát jelölik meg, irattári jelzetet azonban nem adnak. Az 1785. évi viszont a 86. tanácsülésig az irat rövid tárgyát és előadóját is feltünteti. 1787-től kezdve már följegyezték az iktatószámoknak megfelelő irattári jelzetet.