Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

Az 1788-ig terjedő iratokban történő kutatás esetén az évet, továbbá az iratok numerus-jelzetét és a megyét kell a kérőlapon feltüntetni. A segédkönyvek használatát azonban itt már megkönnyíti a lajstromokhoz készült mutatókönyv. Az ügyosztály többi iratában már a többi ügyosztály anyagához hasonlóan a kútfő és tétel segítségével történik az iratok kikérése. Azokat a kancelláriai vagy helytartótanácsi rendelkezéseket, melyeket az úrbéri ügyek intézésére vonatkozóan elvi jelentőségűeknek ítéltek, az úrbéri bizottság és az úrbéri ügyosztály iratai közül kiemelték és külön „Normalia" sorozatban kezelték. A kiemelt iratoknak a „Normalia" sorozatban való elhelyezése régi irattári jelzeteik rendjében történt. Ennek megfelelően ma a szabályrendeleteket 1772-ig időrendben, 1773-tól 1787-ig numerusok szerint, 1788-tól pedig a kútfő és tételszámok rendjében találjuk. Az iratoknak a szabályrendeletek közé történt átsorolását csak 1805-től kezdve jegyezték be az ügyosztály lajstromkönyvébe. A szabályrendeletekhez több példányban is készítettek mutatót, de ezek a segédkönyvek ma már legföljebb csak közvetve használhatók a kutatás számáta. A ma helytelenül „Index normalium departamenti urbarialis" feliratot viselő, szabatosan „Index normalium resolutionum in urbarialibus"-nak nevezhető mutatót csak 1761-től 1800-ig vezették rendszeresen. Az 1800 és 1830 közötti bejegyzések e segédkönyvben már nagyon hiányosak és nem tüntetik fel az összes szabályrendeleteket. A mutatókönyv a tárgyi címszavak betűrendjében megadja az iratok rövid tartalmát, valamint keltét és 1769 óta az iktatószámát is. Mivel irattári jelzetet nem ad, segédkönyv gyanánt csak közvetett úton lehet használni. Az „A. 2108." és „A. 2139." rakszámú, 1766-tól 1803-ig vezetett kötetek közül az utóbbi betűrendes mutató, az előbbi viszont évrend szerint tészült lajstrom, betűrendes mutatóval. Mindkét kötet azonban csak az iraokk keltét és iktatószámát adja meg, így.a kutatás céljaira szintén csak közvetve használható. Az „Urbarialia normalia" sorozathoz, lehet, bár legtöbb esetben közvetett úton, a segédkönyveket 1800-ig használni, de ebben a korszakban is célszerűbb az iratok darabszám szerinti átnézése, 1800 után pedig csak így lehet bennük kutatni. Negyedik rész Iratok : „Tabelláé urbariales" Úrbéri tabellák 352 csomó E sorozat a Mária Terézia által 1767-ben elrendelt és azt megelőzően már néhány dunántúli megyében végrehajtott úrbérrendezés során készített urbáriumokat és az úrbérrendezési munkálatok egyéb iratait (az urbáriumokhoz csatolt tabellákat, a szabályozást megelőző összeírást és a jobbágyoknak az ún. kil.enc pontra adott válaszait) tartalmazza. Az egész országra kiterjedő munkálat irányítása és lebonyolításának ellenőrzése nagyrészt a helytartótanácsra, illetve az úrbéri bizottságra hárult. 1767. január 23-án jelent meg az