Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

talált holttestekről a helytartótanácshoz küldött leírásokat. Hasonló feladatokat a ,,departamentum publico-politicum" is végzett. (E tekintetben a két ügyosztály hatásköre nem határolható el.) Az életmentőket, ha az illetékes törvényhatóság az életmentést kellően igazolta, pénzjutalomban részesítették. A jutalmak kifizetéséről a helytartótanács értesítése után a kamara gondoskodott. A törvényhatóságoknak jelentést kellett tenni az öngyilkosságokról is. A városrendőri teendők közé tartozott a kihágások, tüntetések és csoportosulások okainak kinyomoztatása és a szervezők ellen az eljárás megindítatása. Ellenőrizték a városok éjszakai közbiztonsági és erkölcsi viszonyait. Felülvizsgálták a szabad királyi városoknak ezzel kapcsolatos szabályrendeleteit. A sorsjátékok engedélyezése, a tiltott vagy hazárd kártyajátékok tízesének a megakadályozása szintén a városrendőri osztály feladata volt. Szabályozták és ellenőrizték a hangversenyek, színelőadások, cirkuszok és táncmulatságok tartását. A kulturális egyesületek alapszabályait a helytartótanács véleményével az uralkodó elé terjesztették. Jogi szempontból ellenőrizték aVárosi színházak bérbeadásáról kötött szerződéseket. 1786-ban II. József elrendelte a városi rendőrség felállítását. E rendeletének a végrehajtásáról az ügyosztály gondoskodott. A felállított rendőrség személyi és dologi ügyei is a rendőri osztály hatáskörébe tartoztak. A városrendőri osztály foglalkozott a szabad királyi városok építkezéseinek, kivilágításának, köztisztaságának, csatornázásának, kövezésének stb. a kérdéseivel. Az ilyen jellegű építkezéseket elsősorban rendészeti szempontból ellenőrizték az ügyosztályon. Kivizsgáltatták a városi polgároknak a városi tanács ellen beadott hasonló jellegű panaszait. Emellett érvényesítette nézetét az ügyosztály városgazdálkodási kérdésekben is. A városi építkezések engedélyezése a kamara hatáskörébe tartozott. Az engedély megadásának azonban tekintettel kellett lennie a városok hadiadó-pénztáraira is, ezért a kamara a helytartótanács véleményének a meghallgatása nélkül nem döntött. A pesti szépítő bizottság működésére szintén a városrendőri osztály ügyelt fel. Ide küldték a bizottság ülési jegyzőkönyveit felülvizsgálatra. A beérkezett jegyzőkönyveket az ügyosztály véleményével az uralkodó elé terjesztették végleges jóváhagyás végett. Az ügyosztály iratai között a termésátlagokról szóló jelentések és piaci árkimutatások csak elvétve találhatók. Ezeket a táblázatokat a számvevőséghez küldték át az országos összesítések elkészítése végett és a számvevőség irataival együtt elpusztultak. Az összesítő kimutatásokat pedig a kancelláriához terjesztették fel, és így azokból is csak ritkán maradt vissza egy-egy példány az ügyosztály iratai között. A terméseredményekről szóló törvényhatósági jelentések táblázatai mellett gyakran részletes leírások találhatók a kereseti viszonyokról. (Az északi megyék például arról számolnak be, hogy az Alföldre vándorló aratómunkásoknak mekkora a keresetük.) Az útlevélkérelmek között, mivel a kérvényezők nagyrészt kereskedők voltak, az ország kereskedelmi életére vonatkozóan is értékes forrásanyag található. A két ügyosztály jegyzőkönyveit évről évre külön kötetben találjuk. Az iratokat azonban, kivéve az 1787. és 1788. évieket, együtt tárolták és lajstromozták. 1787-ben és 1788-ban az iratokat közrendőri (politiae in genere) és városrendőri (politiae civitatum) sorozatra osztották. Külön kötetben vannak a lajstromok is. Az 1783. november 24-i tanácsülés után tárgyalt iratokat az