Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

1784. éviekkel helyezték irattárba és lajstromozták. 1785-ben pedig a szeptember 7-e utáni tanácsüléseken előterjesztett iratokat vonták össze az 1786. éviekkel. Az 1784., 1785. és 1785/86. évi iratok lajstroma a „Regestrum" című központi lajstromkönyv 108., 130. és 132. rakszámú köteteiben található. A szabályrendeletekhez több példányban is készült mutató, de az egyes kötetek bejegyzései némi eltérést mutatnak. Az egyes mutatók az alábbi adatokat tartalmazzák: Az „Index normalium departamenti politiae in genere" feliratú mutató a fontosabb tárgyi címszavak első betűjéig terjedő abc rendben az iratok tartalmát, és irattári jelzetét adja. Rendszeresen 1786-tól az 1810-es évekig vezették. Néhány bejegyzést már az 1760-as évekre is tartalmaz, az utolsó pedig 1836-ból való. Az „Index normalium politiae generális" feliratú kötet az előbbihez hasonló rendszerű. Néhány bejegyzése van az 1760-as évekre vonatkozóan, rendszeresen azonban csak 1786-tól vezették 1844-ig. Az „Index normalium resolutionum in departamento politiae in genere et civitatum" feliratú kötet a fontosabb tárgyi címszavak első betűjéig terjedő betűrendben megadja az irat rövid tartalmát, a kancelláriai és helytartótanácsi iktatószámát és irattári jelzetét. 1784-től 1844-ig rendszeresen vezették. A „Köz- és városrendőrségi osztályban előforduló szabályrendeletek mutatója" feliratú kötet az előbbihez hasonló rendszerű, 1845-től 1848-ig vezetett segédkönyv. Az irattári rendszer egyebekben megegyezik a többi ügyosztályéval. A köz- és városrendőri osztály hatáskörébe vágó ügyek közül a korábbi időszakban a közellátásra, ínségre, árszabályozásra, mértékekre, tűzrendészetre, természeti csapások károsultjainak történő gyűjtésekre, szerencsejátékokra és városrendészetre vonatkozó iratok 1724—1780 között az „Acta oeconomica" c. állagban, 1780—1783 között pedig Csáky János (1780—1782 kenyérínség), Fabiankovics (1780—1783 ár- és bérszabályozás, mértékek), Mednyánszky (1780—1783 ár- és bérszabályozás, 1783 szerencsejátékok), Balassa (1780— 1783 tűzrendészet), Balogh (17810—1781 szerencsejátékok és városrendészet), Csáky Imre (1780 szerencsejátékok), Bachó (1780—1783 városrendészet) előadók nevei alatt találhatók. Városrehdészetre, tűzrendészetre és árszabályozásra vonatkozó iratok 1724—1780 között még az „Acta miscellanea"-ban is vannak. Az útlevélügyek iratait 1724—1780 között az „Acta miscellanea"-ban, 1780—1783 között pedig Balassa, Csáky János, Erdődy, Okolicsányi és Skerlecz Miklós (török alattvalók útlevélügyei) előadónál találjuk. A közbiztonságra és csavargókra vonatkozó iratok 1724—1780 között az „Acta mendicantium et vagorum"-ban és az „Acta miscelianea"-ban, 1780—1783 között pedig Erdődy (1780—1783), Fabiankovics (1783) és Sauska (1780—1782) előadóknál találhatók.