Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

V. ÜGYOSZTÁLYOK SZERINTI ÁLLAGOK Az ügyosztályok szerint történő ügyintézés az 1783. november 24-i tanácsüléssel kezdődött meg a helytartótanácsban. Az ügyintézésnek ez az új módja, mint láttuk, változást hozott a tanácsülési jegyzőkönyvek vezetésében s az iratok kezelésében, tárolásában is. Ettől kezdve nem készültek egységes, a tanácsüléseken megtárgyalt összes ügyeket magukban foglaló jegyzőkönyvek, hanem külön-külön jegyzőkönyv készült minden egyes ügyosztálynak az egy-egy tanácsülésen megtárgyalt ügyeiről. Ezek a külön jegyzőkönyvek (a protocollum sessionale-k) úgy jöttek létre, hogy letisztázták az ügyosztályoknak a sessionalis ügyek elintézésére az előadóíveken elkészített javaslatait, amelyeken — ha a tanács döntése eltért a javaslattól — az előadók még a tanácsülésen, vagy közvetlenül utána elvégezték a szükséges változtatásokat. Ezekhez a jegyzőkönyvekhez azután hozzásorolták az ügyosztályoknak a currens ügyek elintézésére készített tervezeteit (a protocollum currenseket), s ügyosztályonként egy-egy év anyagát egy kötetbe kötötték. Az ügyosztályonként készült jegyzőkönyveket ügyosztályonként kezelték is. Minden ügyosztály jegyzőkönyveiben váltakoznak egymással a sessionalis és a currens jegyzőkönyvek. A sessionalis jegyzőkönyvek megadják a tanácsülés évi sorszámát, az évet, hónapot, napot, amelyen a tanácsülést tartották, az előadó tanácsos vagy az őt helyettesítő titkár nevét, majd sorjában minden egyes megtárgyalt irat iktatószámát, részletes tárgyát és az elintézésre vonatkozó határozatot. A currens jegyzőkönyvek megadják az iratok iktatószámát, részletes tárgyát és az elintézés tervezetét. A jegyzőkönyveknek a kutatás szempontjából nincs különösebb jelentőségük, mert a bennük foglaltakat a kutatók magukban az iratokban is megtalálják. Abban az esetben azonban, ha valamely irat bármely oknál fogva hiányzik, a jegyzőkönyv nagyjából pótolja a hiányt. A jegyzőkönyveket az egyes ügyosztályok anyagának ismertetésében csupán az anyag tagolódását feltüntető részben — rögtön az első helyen — találja meg az olvasó. A leíró szövegben általában nem foglalkozunk velük. Csak azoknak az ügyosztályoknak ismertetésében térünk ki rájuk, amelyeknél eltérés van az előbb közöltektől. (Ilyenek pl. a katolikus egyházi ügyeket intéző ügyosztályok, amelyeknél tanácsülési jegyzőkönyvek helyett sok évben bizottsági jegyzőkönyvek vannak.) Az ügyosztályi rendszer idején keletkezett iratok elhelyezése, akárcsak a jegyzőkönyveké, ügyosztályok szerint történt. Mindegyik ügyosztály iratait évek szerint, éveken belül pedig kútfőkben helyezték el. Ez az irattári