Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

BEVEZETÉS

not hajtó jogainak élvezetével törődött. A közigazgatás terén a vármegyék uralmának anarchiája tovább élte virágkorát, s a felállított helytartótanácsnak nemegyszer kellett megírni a törvényhatóságok részére, hogy a törvények arra valók, hogy megtartsák őket. Az 1715—22. évi rendszeres bizottság kiküldése és munkálatai Az új központi kormányhatóság megteremtésére az első lépéseket az 1712—1715. évi országgyűlésen tették meg. A rendek a katonai, közigazgatási és közgazdasági rendszer kidolgozására, látván, hogy e feladat,,sikeres keresztülvitele üdvös és az egész országra hasznos és elsősorban szükséges munka", gróf Csáky Imre kalocsai érsek vezetésével bizottságot küldtek ki.* Az országgyűlés az elnök érseken kívül a főrendek soraiból még tizenegy főurat — köztük gróf Koháry István országbírót, gróf Pállfy János horvát bánt és gróf Károlyi Sándort —, a rendek közül pedig tizenhárom követet rendelt a bizottságba, a király viszont tetszése szerint küldhetett biztosokat. Ezenkívül az országgyűlés még tizenegy különféle kérdés kidolgozására küldött ki külön bizottságot. Az országgyűlés bezárulása után a török háború előkészületei, majd a hadi események kötötték le az uralkodó figyelmét, így a bizottsági munkálatokra csak a béke megkötése után kerülhetett sor. A török háború befejeződése után a király először az igazságszolgáltatás reformjavaslatait készíttette el, s ezt követően kezdődhetett meg a systema politicooeconomico-militare kidolgozása, mivel Csáky érsek többek közt az igazságszolgáltatással foglalkozó bizottságban is elnökölt, de a képzettebb főurak és követek is több commissio munkájában vettek részt.** A közigazgatási-gazdasági- és katonai kérdésekkel foglalkozó bizottság végül is a király rendeletére 1722. április 13-án ült össze Pozsonyban és az idő sürgetése miatt — már ekkor várható volt az országgyűlés közeli összehívása — azonnal megkezdte munkáját. A király külön utasításban hagyta meg az elnök érseknek, hogy csak az elvi kereteket készítsék el, s a részletekkel ne vesződjenek. Királyi biztosoknak Erdődy Ádám nyitrai püspököt, Mannagetta János udvari tanácsost, Prileszky Pált és Jeszenák Pált küldték a bizottságba. E négy biztos közül Mannagettának, mint a király bizalmasának volt központi szerepe. Küldözgette is naponta a részletes jelentéseket Sinzendorf udvari kancellárhoz. Tevékenysége az irányítás helyett inkább az ellenőrzésre korlátozódott és a magyar urak hangulatának a megnyerésére, hogy a rövidesen összeülő országgyűlésen majd a leányági örökösödést elfogadják. A comissio összehívása is szorosan összefüggött az örökösödés kérdésével, mivel Bécsben úgy gondolták, hogy a systema kidolgozása legalkalmasabb eszköz a rendek jóindulatának a biztosítására. A bizottság hármas tárgykörének megfelelően három albizottságra oszlott, Nádasdy Tamásnak a közigazgatási, Eszterházy Gáspárnak a gazdasági, Károlyi Sándornak pedig a katonai albizottságban történő elnökletével. * 1715. évi 59. t.c. ** A bizottság kiküldését, munkáját és javaslatait feldolgozta Kónyi Mária idézett munkájában. A továbbiakban a bizottság működését illetően az ő tanulmányának adatait használtuk fel.