Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

BEVEZETÉS

Később — a javaslatok elkészítése idején — a közigazgatási albizottságban Eszterházy Ferenc, a gazdasági- és katonaiban pedig Károlyi Sándor vette át az elnökséget. A tényleges tárgyalások megkezdése előtt Csáky érsek Károlyi Sándor elnökletével külön anyaggyűjtő albizottságot küldött ki, meghagyván részükre, hogy először a hazai törvényekből állítsák össze a központi kormányzás eddigi formáit és ezeknek, továbbá egyéb kapcsolatos forrásoknak a felhasználásával tegyenek javaslatot a gubernium felállítására. A bizottság április 21-i teljes ülésén Károlyi Sándor már „Proiectum Ideae" címen előterjesztette a központi igazgatás tervezetét, mely kiindulópontja lett a további munkának. Abból indult ki, hogy a király állandó távolléte miatt szükséges, hogy a nádor elnöklete alatt — ki egyben helytartó is — kormányzóság állíttassák fel. Egyúttal 14 pontban állította össze az új hatóság létrehozásánál felmerülő kérdéseket: mi legyen a neve, kik legyenek tagjai és hányan, hol székeljen, lesz-e szükség kincstartóra és generális commissariusra, milyen legyen az irodai és hivatali szervezet, ki gondoskodjék fenntartásáról stb.? A tervezet néhány javaslatot is adottá felvetett problémákra, de megvitatásukat későbbi időre halasztották, mivel a bizottság tagjai úgy látták, hogy alaposabb megfontolást igényelnek. A tárgyalás szünetelését felhasználva Mann.agetta Károlyi tervezetét gyorsan lemásoltatta és Bécsbe küldte, hogy ennek alapján kapjon pontos utasítást további állásfoglalására. Közben a kor egyik legaulikusabb magyar főura, Eszterházy Imre zágrábi püspök is tudomást szerzett a tervezetről és április 22-én már levélben figyelmeztette az udvari kancellárt annak veszedelmes pontjaira, nevezetesen, hogy sokat hivatkozik a már elavult törvényekre és gyakran emlegeti a született magyarok alkalmazását. Bécsben április 30-án külön udvari konferencián tárgyalták Károlyi munkáját. Az itt kialakult vélemény alapján utasították a biztosokat, hogy lehetőleg ne hivatkozzanak az elavult törvényekre, hisz a bizottságnak éppen a modern javaslatok kidolgozása a feladata. Az elnöki tisztség betöltésével kapcsolatban pedig meghagyták a biztosoknak, hogy a nádor kizárólagos elnökségét előíró kifejezést kerüljék, s a fogalmazásnál ügyeljenek: a nádor vagy a helytartó legyen a tanács elnöke. A teljes bizottság május 4-i ülésén elvben elfogadták a kormányzóság felállítását, de már az elnevezésben — Curia Regia, Consilium Regium, Sedes Locumtenentialis merültek fel — sem tudtak megállapodni. Az anyaggyűjtő albizottság május 19-re fejezte be munkáját, s ezután kezdődtek el az időközben kettőre csökkent albizottságban a tárgyalások. A munkát azonban nem folytathatták sokáig, mert közben a június 20-ra összehívott országgyűlés és az örökösödés kérdése teljesen lekötötte a bizottság tagjainak az idejét. Csak a leányági örökösödés egyhangú elfogadása után fordítottak minden erőt a bizottsági munkára, melynek eredményeként 1722. július 13-ára elkészült a ,,

Compendium Systematis Politici Oeconomici et Militaris". A bizottság javaslatai A tervezet első részében a helytartótanács felállítására vonatkozó javaslatokat foglalták össze. A Consilium regium Hungaricum közvetlenül a királytól függő, senki másnak alá nem vetett hatóság — mondották — s hatás-