Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban

hasznosítható ásványokról és azok előfordulásáról pontos katasztert kíván készíteni, és felszólítja a bizottságot, hogy e munkához szükséges műszaki adatokat bocsássa a Népbiztosság bányászati osztálya rendelkezésére (1434. számú ügyirat). A Szociális Termelés Népbiztossága 1919. június 7-i Peyer Károly által aláírt leirata arról rendelkezik, milyen feltételek fennforgása esetén adható aratási szabadság a bányamunkásoknak, arra való tekintettel, hogy a külföldi szénbehozatal teljes elmaradása következtében a szóntermelés rendkívüli hadi- ós közgazdasági érdeke az aratási szabadságok nagymérvű csökkentését követeli meg (1592. sz. ügyirat). A Szociális*Termelés Népbiztosságának 1919. július 1-i leirata a szónbányamunkások dohánygyártmányokkal történő ellátásának új rendjéről, a dohányilletmény mértékéről és minőségéről intézkedik (1726. sz. ügyirat). 1919. július 2-án a komlói kőszénbánya az élelmezési raktár húsbeszerzési árairól és a munkások által fizetett húsárakról közöl a Szociális Termelés Népbiztosságával adatokat (1632. sz. ügyirat). A Szociális Termelés Nópbiztossága 1919. július 3-án arra utasította a bányavállalatot, hogy ne követeljen előzetes fizetést a szocializált malomüzemektől, melyeknek jegyzékét az utasítás mellékleteként az 1761. számú ügyirat közli; ugyanezen a napon a szénbányaüzemek és a számvitel központosítása érdekében a Szociális Termelés Népbiztossága tárgyleltár felvételét rendeli el (1794. sz. ügyirat). 1919. július 7-én a bányaüzem május—június hónapra vonatkozó termelési költségadatokat szolgáltat a Szociális Termelés Népbiztossága részére (1656. sz. ügyirat). A Népgazdasági Tanács III. Főosztálya 1919. július 7-ón a termelési biztos és az üzemi tanács feladatairól — jogairól és kötelességeiről — értesíti a bányaüzemet. Július 9-ón Bernhardt Henriket nevezik ki a bányatelep ideiglenes termelési biztosává (1779. sz. ügyirat). 1919. július 14-ón a bányatelep a Szociális Termelés Népbiztossága részére adatokat közöl az alkalmazottak különféle személyi (lakás, fűtőanyag stb.) járandóságairól (1629. sz. ügyirat). A Népgazdasági Tanács szénbányászati szakosztálya 1919. július 14-én ismerteti a komlói kőszónbányateleppel a szén- ós anyagutalványozási joggal rendelkező szervek névsorát (1826. sz. ügyirat). Az 1919. október 15-i kimutatás a Tanácsköztársaság idején beszerzett és a munkásoknak kedvezményes áron eladott élelmiszerekből eredő vállalati költségtöbbletről, az október 16-i pedig az 1919-es üzemév első három negyedében termelt ós felhasznált szénmennyiségről tájékoztat (2788. sz. ügyirat). • Augusztus 15-i keltű április—június havi kimutatások az élelemtárból kedvezményes áron eladott élelmiszerekről és az ebből eredő vállalati költségtöbbletről tartalmaznak adatokat (2052. sz. ügyirat). Bernhardt Henrik volt termelési biztos szabadlábrahelyezését kér& 1919. augusztus 15-i keltezésű nyilatkozat szerint Bernhardt : ,, . . . becsületes, tisztességes ember, politikai mozgalmakban részt nem vett, a rend és fegyelem fenntartásában mindenkor a legodaadóbban támogatott" (2065. sz. ügyirat). 1920. február 20-i bányaigazgatósági irat Bernhardt Henrik Tanácsköztársaság alatti tevékenységéről és a komlói munkásvezetők Tanácsköztársaság utáni sorsáról tudósít (18. sz. ügyirat). A komlói bányamunkásságnak a fehérpénz és kókpónz kérdése miatti