Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban

nyugtalanságáról az 1919. augusztus 26. és 30-i, 2125. és 2135. számú ügyiratok közölnek adatokat. A bányavállalatok értekezletének az 1919. július—augusztus havi munkabérekre vonatkozó augusztus 29-i határozata a bérek és a munkafeltételek 1918 november havi állapotát állította vissza (2122. sz. ügyirat). 1919. szeptember 7 és 10-i bányaigazgatósági iratok az 1918 november havi bérek és munkafeltételek visszaállítása miatt keletkezett sztrájkhangulatról, a munkások ós a hatóságok tárgyalásáról tudósítanak, s kereset- és áralakulási kimutatásokat közölnek ; tükrözik a bányamunkásság súlyos helyzetét az ellenforradalmi rendszer hajnalán, továbbá azt, hogy a munkásságnak a tanácskormány alatti kedvezőbb anyagi helyzetét az ellenforradalmi rendszer hatóságai is kénytelenek voltak elismerni (2245. sz. ügyirat). II. VAS- ÉS FÉMLPAB 11. Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság A Rimamurányi Vasművelő Egyesület és a Salgótarjáni Vasfinomító Társaság fúziójából létrejött részvénytársaságot 1881-ben a Wiener Bankverein és a bécsi Lánderbank alapította. A Wiener Bankverein és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közös vállalata lett. Barnaszén bányái, Rudabányán vasérc bányája, Ózdon kobó- és hengerműve, továbbá chamotte téglagyára, Borsodnádasdon lemezhengerműve, Salgótarjánban acélműve volt. Vezetés iratai 1919. november—1920. március. — 2 dosszié irat Az. 1919. március 26-i igazgatósági ülési jegyzőkönyv tartalmazza dr. Biró Pál vezérigazgató előterjesztését „a viszonyok változása folytán beállott helyzetről" és az elfogadott határozatokat. Az 1919. november 15-i igazgatósági ülési jegyzőkönyv a vállalat üzemegységei Tanácsköztársaság előtti, alatti és utáni állapotainak értékes leírását nyújtja, részletes termelési és munkabér-összesítő adatokkal; tájékoztat az üzemegységek munkakörülményeiről, és beszámol a munkáskövetelésekkel kapcsolatos tárgyalásokról. A Borsodi Bányatársulat rudabányai igazgatóságának 1920. március 30-i jelentése az 1918—1919-es üzletévről a rudabányai ércbányában és a kurittyáni szénbányában 1918 októberétől a Tanácsköztársaság megdöntéséig történt eseményeket, e bányák termelési adatait, a munkásköveteléseket és azok mikénti teljesítését, a bányák szocializálását, a cseh megszállással kapcsolatos események adatait és az 1918—1919-es üzletév mérlegét tartalmazza. 12. Diósgyőri Magyar Királyi Vas- és Acélgyár A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél-, és Gépgyárak, Budapest fióktelepe, a legjelentősebb állami vállalatok egyike volt. Sajtolt és kovácsolt gép- és kocsialkatrészeket, kerékpárokat, motorkerékpárokat; tengelyeket, vasúti hidakat, hidakat, vasszerkezeteket, darukat; hengerelt árukat, vasgerendákat, kazánabroncsokat, bajólemezeket, bordás-, tekercs-, rugó- és reszelő acélokat; síneket, vasúti váltókat, kitérőket és fordító korongokat; vas-, és acélöntvényeket, öntött vascsöveket és idomdarabokat; kályhákat ; tűzálló téglákat; szerszámokat stb. állított elő. A fondnak csak kis része van a Központi Gazdasági Levéltárban.