Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban

minisztériumok hatáskörét, épületét, hivatali apparátusát, tisztviselői karát, irattárát. A forradalom békés úton való győzelme következtében lényegesebb változások sem a hatáskör, sem az ügybeosztás', sem a személyi összetétel terén nem történtek. Jellemző, hogy a fennmaradt iktatókönyvek tanúsága szerint szinte kivétel nélkül mindenütt folytatták a jogelőd minisztérium regisztratúráját, csak később rendelték el egyes népbiztosságokon (pl. 1919. ápr. 15-ón a Földmívelésügyi Nópbiztosságon) új iktatókönyvek felfektetését. A népbiztosságok k<f&ül a Belügyi, a Földmívelésügyi, a Pénzügyi, a Kereskedelemügyi, a Hadügyi, az Igazságügyi Népbiztosságok átvették az 1848:49-ben, illetve 1867—1919 között működött minisztériumok hatáskörét, ügykörét, szervezeti beosztását. Átvették e minisztériumok 1918-as tisztviselői karát is, változtatások csupán a legfelső vezetésben történtek, ott sem mindenütt következetesen. A feljebb felsorolt népbiztosságok nevükben is megtartották a jogelőd minisztériumok nevét, egyedül a ',,Honvédelemügyi Minisztérium" neve változott át „Hadügyi Népbiztosság"-ra. A régi ,,M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium" már a Károlyikormány idején szétvált külön Vallásügyi és külön Közoktatásügyi Minisztériumra. A Közoktatásügyi Népbiztosság ez utóbbi hatáskörét vette át. A Munkaügyi Népbiztosság a Károlyi-kormány idején alakult Munkaügyi és Népjóléti, a Közélelmezési Népbiztosság a Közélelmezési Minisztérium hatáskörét és apparátusát vette át. Ugyancsak a Károlyi-kormányzat idején létesült a Német és a Ruszka-Krajnai Minisztérium is, ezeknek, illetve a Nemzetek Önrendelkezését Előkészítő Minisztérium megfelelő osztályainak jogkörét ós apparátusát vették át a Német és a Ruszin Népbiztosságok. A Külügyi Népbiztosság a Károlyi-kormány idején kiépülni kezdett önálló magyar Külügyminisztérium bázisán jött létre. A Szocializálási Népbiztosság a régi Kereskedelmi Minisztérium ipari közigazgatási, iparfejlesztési, műszaki ügyosztályai bázisán épült ki, természetesen azokénál sokkal nagyobb jogkörrel és hatáskörrel. A Tanácsköztársaság azért is vehette át lényegesen nagyobb megrázkódtatás nélkül a legfőbb kormányzati szervek apparátusát, mert azokban már a polgári demokratikus forradalom győzelme következtében is bizonyos változások következtek be. Másrészt a pártegyesülés hibásnak bizonyult módja következtében sok, a tanácshatalommal lényegében egyet nem értő jobboldali szociáldemokratának vezető tisztségbe kerülése megakadályozta a régi államigazgatási szerveknek a munkásosztály érdekeinek, a szocialista állam követelményeinek megfelelő átszervezését. 1919. márc. 26-án jelent meg a „Tanácsköztársaság" c. hivatalos lap, amelynek 1919. aug. l-ig megjelent 107 száma tartalmazta a Kormányzótanács és az egyes népbiztosságok valamennyi jelentős rendeletét. Míg a Forradalmi Kormányzótanács legelső rendeletei (az I. sz. a statárium kihirdetéséről, a II. sz. a szesztilalomról, a III. sz. a fegyverviselési tilalomról) a napilapokban jelentek meg, a forradalmi törvényszékek felállítását elrendelő IV. sz. rendelettől kezdve valamennyi rendelet a „Tanácsköztársaság" c. Hivatalos Lapban került kihirdetésre. A Forradalmi Kormányzótanács VI. sz. rendelete intézkedett a rangok és címek eltörléséről. „A Magyar Tanácsköztársaságban nincs nemesség, rang és cím ; nincsenek rendjelek, érdemrendek és más hasonló kitüntetések. Nincsenek továbbá olyan címek sem, amelyek csupán hivatali rang viszonyt fejeznek ki (pl. államtitkár, miniszteri tanácsos, titkár stb.).