Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban

A közalkalmazottak azt a hivatali elnevezést viselik, amely az állásukkal egybekötött működés szakszerű feltüntetésére szolgál. (Pl. csoportvezető, osztályvezető, könyvtáros, írógépkezelő stb.) Ezeket a megjelöléseket az egyes igazgatási ágakban az illető népbiztos határozza meg.

5 Ugyancsak az új államhatalom közigazgatási szervezetének kialakítását, az egységes szóhasználat megteremtését célozta a F. K. T. XXII. sz. rendelete a „népbiztos" megjelölés használatáról. „Hatásköri összeütközések és túlkapások meggátlására a Forradalmi Kormányzótanács elrendeli, hogy a népbiztos megjelölést csak a Forradalmi Kormányzótanács tagjai használhatják. A Munkástanácsok vagy a Kormányzótanács bármely munkakörben működő megbízottainak megjelölése : politikai megbízott"

6 Ez a rendelet végetvetett annak az első napokban elterjedt gyakorlatnak, hogy a politikai megbízottak nagyrésze, sőt egyes megyék és városok tanácsainak elnökei is a „népbiztos" címet használták, illetve népbiztosi hatáskört is igyekeztek gyakorolni, megbontva ezzel a proletárdiktatúra állami fegyelmét. Az Ideiglenes Forradalmi Kormányzótanács • felhívása értelmében az 1919. márc. 2l-e utáni napokban az egész országban megalakultak az ideiglenes falusi, városi, megyei tanácsok. 1919. márc. 31-ón már sor került a budapesti kerületi tanácsok és a pártszervezete^ küldötteinek gyűlésén az ideiglenes alkotmány tervezetének megvitatására és elfogadására. Ezt követően a Hivatalos Lap közölte az F. K. T. XXVI. sz. rendeletét a Tanácsköztársaság alkotmányáról. Ez a rendelet, mint ideiglenes alkotmány, természetesen elsősorban a tanácshatalom megszervezésével, a választások lebonyolításának módozataival foglalkozott. Az Alkotmány 1. §-a a szocialista állam célját határozta meg. „A magyarországi Tanácsköztársaság célja : a kapitalista termelés és társadalmi rend megszüntetése s a szocialista termelés és társadalmi rendszer megteremtése. E cél megvalósításának eszköze : a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolók felett. A munkás-, katona- ós földmívestanácsokban a dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegői felett."

7 A 2—5. §-ok intézkedtek a legfőbb államhatalmi szerv : a Tanácsok Országos Gyűlése összehívásáról, jogköréről, a végleges alkotmány kidolgozásának módozatairól. A 6—18. §-ok a falusi, városi, városi kerületi, járási és megyei tanácsok jogkörét és feladatait, intézőbizottságaik (direktóriumaik) hatáskörét és teendőit szabályozták. A 19—21. §-ok a választójogot, a 22—31. §-ok a választási eljárást határozták meg. Az ideiglenes alkotmányban meghatározott módon került sor 1919. ápr. 7-én országszerte a helyi tanácsok megválasztására. Hazánk történetében elsőízben járultak az urnák elé az anyagi javakat termelő dolgozók milliói : munkások, dolgozó parasztok mindenféle választójogi megszorítás nélkül. Először választották meg a saját soraikból az államhatalom képviselőit, mintegy 100 000 tanácstagot. A helyi tanácsok megválasztása után került sor a járási és megyei tanácsok tagjainak, illetve a Tanácsok Országos Gyűlése küldötteinek megválasztására. 5 Tanácsköztáraság — 1. sz. — 1919. márc. 26. 6 Tanácsköztársaság —• 5. sz. — 1919. márc. 30. 7 Tanácsköztársaság — 8. sz. — 1919. ápr. 3.