Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
ügyekről és az egri Erzsébet-fürdő építési költségeiről, a Heves vármegyei Központi Direktórium által az április—május hónapokban kiküldött körzeti biztosok meghatalmazó levelei az egri Katona- és Munkástanács bélyegzőjével ellátott fogalmazványban, továbbá a megye vezetőinek inkább személyes vonatkozású visszaemlékezései a tanácsköztársaság alatti élményeikről. Mindezeken kívül néhány 1918-as plakát található még a gyűjteményben. II. Eger város közigazgatási Direktóriumának (Munkás-, Katona- és Földmívestanácsának) iratai a polgármesteri regisztratúrában. A regisztratúrából a 4966—10 870. számok közötti ügyiratok esnek a proletárdiktatúra időszakára. A fond állagokra nem tagolódik. Irattári rendszere visszacsatoló alapszámos rendszer. Ennek következtében az iratok 30%-a az 1893—1918. évek anyagához került. Az iratanyag bár selejtezésen nem esett át, mégis hiányos. Eger város polgármestere az év elején megkezdett regisztratúrát március 28-ig folytatta, ekkortól a hivatal mint a város közigazgatási direktóriuma, de minden változás nélkül vezette tovább a polgármesteri iktatást. Április 3-tól pedig mint közigazgatási szakosztály, július közepétől pedig mint az Intézőbizottság elnökségének közigazgatási alosztálya szerepel. A polgármesteri iktatás a Tanácsköztársaság megszűnése után folytatódott. Á megmaradt iratok a korábbi polgármesteri ügykör folytatásából származtak, kibővülve forradalmi tartalmú iratokkal. Az utóbbiak kb. 30%-át teszik ki az iratanyagnak, és tárgyuk szerint a közellátási, fegyvergyűjtési, hadsereg ellátási, lórekvirálási, munkaerő gazdálkodási, mezőgazdasági, selyemtenyésztési, szocializálási ügyekkel, valamint a vörös őrséggel, új kőszénbánya nyitásával, szocializált városi fürdők rendbehozatalával, földbérlet iránti kérelmekkel, a termelés biztosításával, segélykérelmekkel, szeszfőzdék üzemben tartásával, sporttelepek fenntartásával, gyermekek mozilátogatásának szabályozásával stb. ügyekkel kapcsolatosak. A polgári ügyigazgatás természete lényegében nem változott, s az ilyen ügyekben keletkezett iratok a korábbiakhoz hasonló tárgyúak. VI. Heves vármegyei „Letétek'' című gyűjtemény tanácsköztársasági vonatkozásai. A gyűjtemény Kolacskovszky Lajos, Heves megye 1919. évi megbízott alispánjának és Kálnoky István, Eger város helyettes főjegyzőjének visszaemlékezéseit, valamint ugyancsak Kolacskovszky Lajos nyomtatvány- ós iratgyűjteményét tartalmazza. A Levéltár iratanyagát az ez ideig megjelent tanulmányok csak részlegesen dolgozták fel. Elsősorban a letétek gyűjteményére támaszkodik Nagy József: Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság Heves megyében (Eger, 1955.) című munkája. Hasonlóan e tárgykörben jelent meg Kolacskovszky Lajos: A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság című (Hevesmegyei Népújság, 1958. március 21—április 13.), valamint Szecskó Károly: „A Tanácsköztársaság egri eseményeiről" címen megjelent dolgozata (Ifjú Nevelő, Eger, 1958. április—június). E) ESZTERGOMI ÁLLAMI LEVÉLTÁR (A Levéltár gyűjtőköre Esztergom és Komárom megyére terjed ki) I. Esztergom vármegye és város Munkás- és Katonatanácsának iratai. — Március 22— augusztus 1. — 1 csomó irat. II. * Esztergom, Komárom és Veszprém vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanacsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban, illetve külön fondban. — Március—augusztus.
