Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
A termelés biztosításáról és a választásokról kiadott kormányzótanácsi rendeletekkel egyidejűleg április 3-án a direktórium a közönség tájékoztatására összeállította „a megyei direktóriumról s annak Egerben működő szak- és alosztályairól" szóló kimutatását, amely az országos gyakorlatnak megfelelően alakult szakosztályokat ismertette, működési helyük megjelölésével együtt. A tanácsválasztások után április 10—12 között mindenütt megalakultak a helyi tanácsok és intézőbizottságaik. Április 26-án megalakult a városi művelődési osztály. Május 1-én elterjedt a cseh intervenciós csapatok támadásának a híre. Az ellenforradalmi erők felszólítására, e hír alapján, a központi cürektóriumi tagok lemondtak, s a hatalmat egy polgári osztályösszetételű nyolcas bizottságnak adták át. Május 3-án a Tormássy-különítmény megjelenése vetett véget a burzsoázia háromnapos uralmának. A lemondott központi direktórium helyébe május 4-én ideiglenesen egy új négytagú direktóriumot választottak ineg, amely addig volt hivatott a hatalmat gyakorolni, amíg a végleges dhektóriumot megválasztó munkástanácsot újból megalakítják. Május 9-én megválasztották az egri építési direktóriumot 5 taggal, azok között 4 építési szakemberrel. Ezzel a városi munkaügyi szakosztály beolvadt az építési direktóriumba- Május 10-én a második (ideiglenes) chrektórium a teljhatalmú politikai megbízott ellenőrzése mellett megkezdte működését. Ugyanakkor új embereket állítottak egyes szakosztályok élére. A régi városi szakosztályokon kívül ekkor már működött a lakóházakat szocializáló szakosztály, valamint a közellátási szakosztály. Ekkor töltötték be az újonnan alakított városi építési direktórium és „vármegyei üzemi termelési bizottság", valamint a vármegyei földművelő termelőszövetkezetek központi vezetőségi és a birtokrendező s termelési bizottság vezetőhelyeit is. Május 29-én kormányzótanácsi biztos került a megye élére. Gyöngyös város hivatali szervezete nagyjából megegyezett Eger város szervezetével. Egészen új testületként tűnik fel Gyöngyös város újraépítési direktóriuma, amelynek elnökét Budapestről nevezték ki. Az új alkotmány értelmében július közepén Heves megyében is megszűntek a direktóriumok, s helyüket az intézőbizottságok elnökségei foglalták el. Az új alkotmánynak megfelelően, a városi munkástanács elnökségét Egerben júlus 9-én választották meg. A korábbi szervezeti felépítéssel szemben, az ekkor kialakult új rendszeren belül, a háromtagú elnökség hatásköre kizárólag a város ügyeinek irányítására szorítkozott, míg a megszűnt központi direktórium az egész megyére kiterjedő illetékességgel bírt. Ugyanekkor alakították meg az elnökséget és annak osztályait az egri járási tanácsnál is. Itt az elnökség egyúttal az üzemi és pénzügyi albizottság (alosztály) funkcióit is ellátta. Július 12-én megválasztották a megyei tanács intézőbizottságának elnökségét. A megye ügyrendi beosztása az elnöki főosztály irányítása alatt 9 alosztályt ismert. Az alosztályok a szakhivatalok szerepét töltötték be. Ezzel egyidejűleg kidolgozták az egri intézőbizottság elnökségének hatásköréről és ügyrendjéről szóló tervezetet. Július 22-én megalakult az Egri Népgazdasági Tanács a rendeletben előírt hatáskörrel. Július 25-én a megyei munkástanács megyei közegészségügyi bizottságot alakított. Ugyanakkor a tanácskormány az árvaszék felügyeleti jogkörét a Belügyi Népbiztosságtól az Igazságügyi Népbiztosságra ruházta át. A Tanácsköztársaság elbukása következtében azonban nem kerülhetett sor az utolsó napokban keletkezett rendeletek maradéktalan végrehajtására. I. ,, Forradalmi iratok" (Heves vármegyei és Eger városi tanácsköztársasági forradalmi szervek működése során létrejött iratok) gyűjteménye. Az Egri Állami Levéltárban külön kezelt tanácsköztársasági fond nincs. Az alispáni fondót, melynek regisztratúrájába a Tanácsköztársaság alatt működő megyei közigazgatási szakosztály a maga iratait folytatólagosan beiktatta, a Horthykorszakban úgy selejtezték át, hogy a proletárdiktatúra időszakára vonatkozó iratanyagot megsemmisítették. Ugyanez történt Gyöngyös város és a községek irataival is. A Tanácsköztársaságra vonatkozó legértékesebb iratok ebben a gyűjteményben vannak elhelyezve. Ez a gyűjtemény a polgármester 1920—1922 között, alispáni rendeletre végrehajtott utólagos adatgyűjtésének eredménye. E gyűjteményes csomóban találhatók az Egri Építési Direktórium 1919. június 1. ós július 30. közötti jegyzőkönyvei városi középítkezési
