Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
V. 1. — Debreceni Dohánygyár iratai. A Tanácsköztársaság idején keletkezett iratanyag a benne előfordult ügyeket tekintve nem tér el a gyár többi évi irataitól. 2. — Magyar Államvasutak Debreceni Igazgatóságának iratai. Érdemleges adatokat ez az iratanyag sem tartalmaz. VI. Debreceni Kereskedelmi- és Iparkamara iratai. Március 21-én 3100 iktatószámot könyvelt, április 22-én pedig a 3173. számú iktatmányt. Gyakorlatilag tehát nem működött. Iratai csak a legszükségesebb adminisztratív teendőkkel kapcsolatosak. A Debreceni Állami Levéltárban elhelyezett tanácsköztársasági iratok teljes feldolgozása ez ideig nem történt még. A Levéltár dokumentumainak felhasználásával ez ideig a következő művek jelentek meg : Kónya Sándor: A proletárdiktatúra Debrecenben (Építünk, 1951. évf. 4. szám ; uö.: Debrecen a Tanácsköztársaság idején (megjelent a Varga Zoltán által szerkesztett); A debreceni munkásmozgalom története című kiadványban 1956.); Komoróczy György : Tények és adatok Hajdú-Bihar megye történelméből a kapitalizmus idején, 1955. ; Fehér András: Proletárdiktatúra Hajdú-Biharban, 1919-ben. (Kézirat) ; Komoróczy György—Fehér András: A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban, 1959. D) EGRI ÁLLAMI LEVÉLTÁR I. „Forradalmi iratok" (Heves vármegyei és Eger városi tanácsköztársasági, forradalmi szervek működése során létrejött iratok) gyűjteménye, — 1918. november — 1920.— 1 csomó irat. II. Eger város Közigazgatási Direktóriumának (Munkás-, Katona- ós Földmívestanács Közigazgatási Hivatalának) iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március 28—augusztus 2. — 4 csomó irat + 6 kötet segédkönyv (iktatók, mutatók, irattári sorkönyv). VI. Heves vármegyei „Lététek" című gyűjtemény tanácsköztársasági vonatkozású iratai. (2342—2344. sz.) — 3 füzet. Eger városban a régebben működő munkástanács és a szocialista párt tagjai március 22-én vették hatalmukba a hivatalokat. Ugyanez történt Heves megye központi hivatalainál is. A főispáni hatáskört ugyanaz a személy vette át Egerben és Heves megyében. Még aznap megalakították a munkástanács végrehajtó bizottságát s annak államigazgatási szervét, a direktóriumot. A vármegyei direktórium hatáskörébe a volt törvényhatósági bizottság minden jogköre beolvadt. A választások után a két város (Eger és Gyöngyös) egyenként 2—2 tagot delegált a vármegyei direktóriumba. ' Eger városra nézve a munkástanács két direktóriumot szervezett 6-6 taggal: közigazgatási és közrendészeti direktóriumot. Ugyanakkor a pénzintézetek vagyoni állagának leltározására egy külön négytagú „adhoc" direktóriumot szerveztek. A hivatalok teendőinek ellátása az országos gyakorlatnak megfelelő volt. Március 27-én megjelent a Heves vármegyei Direktórium hivatalos lapja, melynek első száma közölte a kormányzótanács körrendeleteit. Ugyanakkor elrendelte az alispán a községi tanácsok megalakítását, megszüntetve az eddigi képviselőtestületeket és elöljáróságokat. A munkástanács választott végrehajtó szerve községekben a négytagú, járási székhelyeken az öttagú direktórium lett, mint állandó testületi ügyintéző szerv. A községi jegyző a direktórium ellenőrzése mellett dolgozik. Március 28-án megalakult „a Magyar Tanácsköztársaság egri központi direktóriuma" három taggal, mely a helyi hatalom szerve volt minden politikai, közigazgatási, közélelmezési és termelési ügyben. A szakigazgatás feladatait a felügyelete alá rendelt megyei szakhivatalok, illetve városi direktóriumok útján látta el. A különböző ügyköröknek megfelelően direktóriumok is alakultak, melyek azonban nem voltak azonosak a megyei tanács központi direktóriumaival, hanem annak szerveiként működtek. Jelentéseiket minden délután elő kellett terjeszteniük a központi direktóriumhoz.
